A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIV. században

Három falu volt egyházi birtok, Ártánd részbirtokkal. Papja négy év átlagában 9 garas, Keresztesé /korábbi Fancsal/ négy év átlagában 12 garas, Apátié padig négy év átlagában 17 garas 32 pápai tizedet adott. Nem érdektelen felsorolni, hogy mely falvak maradtak ki a pápai tizedjegyzékekből. Annál is inkább mert ezek nagy része az 1330-as években nem volt néptelen. A Debreceni család birtokai közül nem találjuk meg Keresztúri, Szentpéterszeget, Mihályiakat, Zámot, Elepet, Mátát, Halápot, Csalánost és Bátord-ot A szabolcsi részen Fegyvernek, Cuca és Soma ebben az időben pusztabirtok voltak. Adatainkból úgy tűnik nem is népesedtek újra. Mihálylaka per alatt volt, feltehetően Debreceni Dózsa fiai ténylegesen nem is birtokolták. A Gutkeled nemzetségből származottak - elsősorban Dorog unokáitól eredt Diószegi, Dobi és Székelyhídi családok - birtokai közül nem szerepelnek Belpércs /Vámos-,/ Tamási, Demeter, Köpcs, Bigécs, Vid, Acsád, Dorogegyháza, Doroglesi, Abrány, Csehi és Csőszi. Annak ellenére, hogy egy 1338. évi nagy birtokmegosztásnál Csőszi kivételével mindegyikkel találkozunk. A Konyár melletti Csőszi már 1312-ben néptelennek, Csehi pedig 1352-ben lakóitól elhagyottnak volt tekinthető. De nem találjuk meg a pápai tizedjegyzékekben Apajfia István birtokát Szentpált, a Bátori-ak ősei kezén volt Újlakot és Tedejt, melyeket Bátori Bereck és társai 1310-ben engedtek át a rokon Mihály ispánnak és családjának, de a Bátoriak és Szakolyiak 1310-ben feltűnt Bagota nevű faluját sem. Ugyancsak hiányzik a tizedjegyzékekből a Zelemériek Salamon nevű birtoka és a Gutkeled nemből eredt Bagaméri család faluja Bagamér. Ezt a falut a XIII. század végén lerombolták, felgyújtották. Az 1330-as évekre sem népesedett be teljesen. A Marcaltövy ághoz tartozó földesurai 1348-ban cserebirtokként át is adták a váradi káptalannak két dunántúli faluért. Meglepő, hogy a Zovárd nemzetség három ága közötti 1322. évi birtokmegosztásban szereplő több falu - mind a szerepi monostor tartozékai - nem szerepelnek a pápai tizedjegyzékekben. Sem maga Szerep, sem Aka, Udvari, Csekehida, Tancskereki és Kemény /Biharnagybajomtól délnyugatra/. 1329-ben Parlagi Tamás panaszolta, hogy kiűzték ebből a falujából. Ugyancsak hiába keressük Szentadorjánt, mely 1329-ben lett az Izsákai családé. A Zovárdokkal rokon Sártványvecse nemből eredt Bajoniak faluja volt Hódos, Görbej és Fancsika. Papjaikról hallgatnak a tizedjegyzékek. Hódos 1336-ban már néptelen birtok. Görbej Bajon és Ladány részbirtokát valamikor 1342 táján zálogba adták a Zeleméri családnak, de visszaváltották 1351-ig. Fancsika Bajoni birtok, 1347-ben Szalóksámson határjárásnál mint szomszédos falut írják. Az Ohati-Pércsi család falvai közül Árkusd 1336-ban, 1341-ben Árkustelek néven néptelen birtokként tűnik elénk. A Toldi-Szakáli-Gyakházi családok falvai közül hiányzik Kinizs, Petlend, Gyakháza. A Toldiak Csehi nevű birtoka néptelen. Ezt bizonyítja, hogy 1351-ben Csehtelek-nék nevezik. A Barsa nem Nadányi ágának falvai közül nem szerepelnek a tizedjegyzékekben Barsa, Körmösd és Szentdienes. A Hontpázmány nemzetség két már a XIII. század elején is feltűnő faluja Guszár és Újlak, melyek a század végén Szalók comesé voltak, a Panaszi Pázmány és a Váncsodi család birtokai, de papjaikat nem találjuk a tizedjegyzékekben. Sem az Ákos nembeliek faluját 32 Ártánd: Mon. Vat. 1/1. 43, 55, 63. - Keresztes: Mon. Vat. 1/1. 56, 65, 73, 80. - Apáti: Mon. Vat. 1/1. 43, 63, 71,85. 33 Csehi 1352: A. V. 619. - Bagamér 1348: F. IX/6. 36-40. 118. 34 Kemény 1329: KÁROLYI. I. 71. - Hódos 1336: KÁROLYI. I. 12. - Görbej, Ladány, Bajom 1342 előtt 1351-ig: MÓDY 1992. 31. - Fancsika 1347: A. V. 22. - Árkusd - Árkustelek 1336, 1341: KÁROLYI I. 120,140-141. 35 Csehi-Csehitelek 1351: Jakó 1940. 226. 229