A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIV. században

Vasadot, a Smaragd nemzetség birtokát Bökényt, a Turul nemzetség faluját György telkét, ami neve alapján talán néptelen, erre utal az 1374-ben használt Györgyegyháza név." Hasztalanul keressük a Balogsemjén nem Semjéni ágának faluját Pródot és a Kata nemzetségből származott Zámi-Csécsi család birtokát Csecset. A herpályi uradalomból hiányzik Szentdemeter, Andaháza, Újfalu, Kengyel és a század végén ide tartozó, de neve alapján XIII. századi megülésűnek tűnő Szentkozmadamján papjainak tizede. Helyi birtokosok falvai közül hallgat a pápai tizedjegyzék a már a Váradi Regestrumból ismert Salamon, Torda, Hat, Csiff, Homorog és Kereki falvakról. Utóbbiról feltételezhetjük, hogy későbbi birtokosai az Ártándiak ekkor már földesurai voltak. Ugyancsak nem találjuk meg a XIII. század vége és 1333 között először említett következő falvak papjait: Pata, Besenyő, Kornádi, Bálinttelke, Tárnok, Kékes-Uzfalva, Darvas, Kórógy, Soma, Szata, Mustó és Parlag /Pallag, Debrecentől északkeletre/ a bihari részen, Buzita, Egyek, Kadarcs, Sziget/egyházai és Derzs a szabolcsi részen. Utóbbinak pedig 1341-ben egyházát említették. A váradi püspökség illetve a káptalan falvai Báránd és Megyer szintén hiányoznak a pápai tizedjegyzékekből. Egész vizsgált területünkről 70 település papjai által fizetett pápai tizedről vannak adataink, de 84 olyan falut nem találunk meg a tizedjegyzékekben, melyekről a XIII. század vége és az 1330-as évek között okleveles adatunk van. Ezeknek közel fele egyházas település volt, sőt Elep, Haláp, a szabolcsi Demeter, Vid, Abrány, Ujlak-Szentjános, Szerep, Fancsika, kis Gut, Csecs, Szentdemeter, Andaháza, Artánháza, Soma, Papegyháza, Balmaz, Szentlélek XI-XIV. századi egyházainak maradványait régészeti feltárásokból ismerjük, Derzs, Tedej és Szentpál templomhelyét pedig sikerült lokalizálni. A pápai tizedjegyzékekben nem szereplő 84 településből a Debreceni család falvai közül az 1330-as években néptelennek lehet venni Soma, Fegyvernek, Cuca és Bátord falvakat, és esetleg Elepet. A Gutkeled nemből származott családok falvai közül lakóitól elhagyott volt Csehi, Csőszi, feltehetően éppen benépesülőben volt Dorogegyháza és az 1292-ben elpusztult Bagamér. A Sártványvecse nemzetség Bajoni ágának faluja Hódos néptelen volt ugyanúgy mint Árkusd. A Told család Csehi birtoka, valamint a váradi káptalan későbbi faluja Györgytelek szintén lakóitól elhagyottnak tekinthető. A Szentemágócs nemtől a Császári család kezére került Kadarcs, már 1308-ban pusztabirtok. A helyi földesúri család faluja Homorog 1330 körűire kezdett újranépesedni. Ha ezt a 14 falut leszámítjuk a 84 tizedjegyzékben nem szereplő településből, akkor 70 faluval kell számolnunk, melyeknek papjait különböző okokból nem is találhattuk meg a tizedjegyzékekben. Elsősorban is sok önálló egyház nélküli kis falu volt. Az itteni fíliák népének tizede másik falu papjának jövedelmét növelte, így a pápai tizedet ott szedték be. Más részt maga a pap sem tartott igényt tizedre, ha a híveknek a vonatkozó évben igen rossz termése volt. Úgy gondoljuk tehát, hogy a megismert hetven falu, melyek papjai pápai tizedet fizetett, alkalmas arra, hogy megfelelő óvatossággal megfelelő következtetéseket vonjunk le a népességszámra. A feudális földek a jobbágyok művelése alá bocsátását követően a XIV. század harmadik évtizedére ért véget egy nagy társadalmi-gazdasági átalakulás folyamata. Ennek során a különféle kondíciójú XI-XIII. századi rabszolga, szolga szegény szabad és elszegényedett várnépi elemekből kialakult az egységes magyar jobbágy parasztság. A korai földesúri gazdaságok - a prédium ugyanúgy elhanyatlottak, mint az azokkal időben is együtt alakult királyi, hercegi birtokhoz és a várakhoz tartozó szolganépi falvak rendszere. Ez a nagy átalakulás a jobbágytelekre épülő falu36 Györgytelek-Györgyegyháza 1374: Bunyitay II. 274. A váradi káptalan birtokaként Bagamérhoz tartozott egy Horon nevű birtokkal együtt. 37 Derzs 1341: KÁROLYI I. 146. - Parlag: a XIV. század első harmadában magát a falut nem említik, itteni nemesek nevéből ismert, - 1323: Békés II. 2. 1329: KÁROLYI I. 71. 1332: A. II. 596. 230