A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása

A durva kerámia típusai és díszítése A tálak (38.t./22; 39.t./l-7,10; 40.1./6; 43.t./l-2,8) és a fazekak (39.t./8-9; 40.t./12; 42.t./9; 43.t./3-5) mellett találunk néhány bomba alakú edénytöredéket is (43.t./7,9). A barbotinnak már itt is csak a Schlickwurf változata jelenik meg (38.t./22; 39.t/3,5,7,9; 45.t./l-4,9-10). Gyakori a mélyen tűzdelt vonalak díszítésként való használata (42.t), ill. a csípett dísz két variánsa: az ujjbenyomkodás (43.1/2,6-9; 44.t./2-3,5) és a körömbecsípés (43.t/l,3-5; 44.t./l,4,7-13). Előfordul a vonaldísz - mélyen tűzdelt vonalak (40.t./7-10),]

17 a vonaldísz - csípett dísz (40.t./12) és a csípett dísz - Schlickwurf (44.t./6) kombinációja is. Általános a perem tagolása (38.t./22; 39.Í./2-3; 40.L/4; 43.t./l,3,8; 44.t./2). A plasztikus díszek közül a vízszintes bordák (45.L/7),

118 a sima (43.t/7; 46.t./2,4-5) és a középen tagolt bütykök (46.t./l) itt is megjelennek az edények hasán. A lapos, sima aljak a gyakoriak (42.t./6,8-9; 46.t/12,14; 47.t./6,8), de még a profilált is megtalálható (46.t./13). Polgár Llelöhely ólO.objektum (36./2a-b-c és 48-62.tábla) Az M3-as autópálya Hajdú-Bihar megyei szakaszának leletmentésén (az ELTE Régészettudományi Intézetének és a debreceni Déri Múzeum régészeinek vezetésével) a Polgár határában fekvő 1.lelőhely 610.objektumából kerültek elő Szatmár II cserepek. Elökerülési körülmények A 610.objektum tulajdonképpen egy gödör, mely a lenyesett felszínnél még nem jelentkezett. Az 587.obj.számú szarmata gödör ÉNy-i oldalának metszetében már jól látszott az itt letisztított felszín alatt 40 cm-rel a ólO.objektum. Az 593.objektum - egy nagy gávai gödör - DK-ről metszette el a szatmári gödröt, mely egy korabeli folyóparti meander homokdűnék közötti bemélyedésére esett. Az erózió feltöltötte a különbséget, ezért nincs nyoma a két dűne közötti völgynek; sík folyóparti felszínné vált. Ennek következtében jelentős rétegtani elkülönülések figyelhetők meg a szarmata, a bronzkori és a neolit rétegek között. A 676.obj.számú nagy cölöpszerkezetes AVK ház ÉNy-i kiszögellése is belevághatott a gödörbe, de a házat felülről az 593.obj.számú gávai gödör metszette el, ezért nem lehetett pontosan megfigyelni. Mindenesetre a 610.obj.számú gödör idősebb az AVK háznál, mivel a legmélyebb felszínről indult. A gödör a homok alatti sárga agyagtalajba mélyedt. A betöltés színe világosbarna, a korabeli eróziós termékek mellett sok edénytöredék, állatcsont és kőeszköz (obszidián is) került ki a gödörből. A kerámiaanyag jellemzői A korábbi lelőhelyekhez hasonlóan itt is új sajátosságként jelenik meg a homokkal való soványítás és a foltos égetés (pl.49.t/5,9). A finom kerámia típusai és díszítése Leggyakrabban a tagolt peremű, befelé ívelt oldalú tál (48.t./l-10,13-14; 54.t./6-8), ill. a bikónikus testű, hengeres nyakú edény (49.t.) töredékei találhatóak meg a hagyományos tál (50.t./l-4; 51.t/l; 52.t/2; 53.t; 55.t), fazék (48.t/ll; 52.t/5) és az alacsony talpcsöves tál (52.t./6-9,l 1) típusai mellett. Megjelenik a magas csőtalp (52.t/10). 117 Hasonló található Rétközberencs-Paromdombon is: Kalicz N.-MakkayJ. i.m. (1977) Taf.16671. 118 Ezzel szinte megegyező töredék került elő Ebes-Agyagbánya lelőhelyen {Kalicz N.-MakkayJ. i.m. (1977) Taf.l6./14.) 83