A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása

Ezenkívül 2 db szűrőedény töredéke is előkerült (54.t./l-2). A vonaldíszítés már elég gyakori (48.t./2,5-7; 49.t./l; 50.t; 52.t./9; 53.Í./5). Előfordul a tagolt perem is (52.t./2). Szinte kizárólagosak a sima lapos aljak (51.t./7-10; 54.t./7-8; 55.t; 56.t./l-6) és a csak nagyon enyhe profiláltság a jellemző (56.t./7-10). A durva kerámia típusai és díszítése A legáltalánosabbak a fazék (48.t./12; 52.t./3; 58.1/10-14) és a tál (52.t./l,4) különböző típusai. A sima, lapos alj (60.t./l-3) többségben van a profilálthoz (60.t./4) képest. A Schlickwurf (59.t./l-5; 60.t./2-3) mellett a klasszikus barbotin (59.t./6-8; 60.t./l) is megtalálható néhány töredéken. A csípett dísz ujjbenyomkodásos (54.t./4; 59.t./2-5,7-12) és körömcsípéses (58.t./l,6,13-14) változatai egyaránt előfordulnak. Jellemző még a mélyen tűzdelt vonalak használata (57.t.). A plasztikus díszek közül az ujj benyomással tagolt bordadíszítést (54.t./3) és a középen tagolt bütyköket (54.t./4) kell megemlítenünk. A téglatest alakú idol A gödör legfontosabb leletét egy teljesen ép, téglatest alakú idol képezi (36.t./2a-b-c), melynekjobb felső sarka át van fúrva. Az idol 6 cm magas, a szemeit két bevágás, az orrot egy plasztikus dudor helyettesíti. Valószínűleg a ruházatot akarták jelezni az orr vonalában függőlegesen lefelé futó pontszerű bemélyítésekkel. A lábat szinte életszerűen mintázták meg: a lábujjakat vékony bekarcolásokkal jelzik. Hasonló lelet került elő Újtikos-Köztemetőről is: itt csak a téglatest alsó része maradt meg (36.t./3a-b-c). Legközelebbi párhuzamai a méhteleki idolok,"

9 csakhogy itt a lábakat nem jelzik plasztikusan. Ráadásul a polgári idol átfúrt. Mindezek alapján fejlettebb típust képvisel, mint a méhtelekiek. A Szatmár II-csoport valószínűleg innen, a Körös kultúra erdélyi ágától kaphatta az inspirációt. A korai neolitikumból számos hasonló idoltípust ismerünk. A Körös kultúra legfiatalabb időszakából Dévaványa-Réhelyi gát lelőhelyről,

120 a Cris kultúrából Gura Baciului (Erdély),

121 és Zäuan (ÉNy-Románia)

122 lelőhelyekről kerültek elő téglatest alakú idolok; Circeából (Olténia)

123 az ún.Círcea II fázis végéről.

124 Az erdélyihez nagyon hasonló idolokat ismerünk a Bánátból (Vinőa A időszak):

125 itt a kezeket kis plasztikus dudorokkal jelzik. Bulgáriában is találkozunk az idoltípus képviselőivel.

126 119 Kalicz N.-Makkay J.: A méhteleki agyagistenek (II.). In: A Jósa András Múzeum kiállítási vezetői. Nyíregyháza 1974, 1 l.kép. - Kalicz N.-Makkay J. i.m. (1976) Taf.8./l-8. 120 Ecsedyl. i.m. (1972) 55.t./2. 121 N. Vlassa: Neoliticul Transilvaniei. Cluj-Napoca 1976, Fig.14,/5. (211.) 122 Gh. Lazarovici: Cíteva probleme privind sfirsitul neoliticului timpuriu din Nord-Vestül Romäniei. ActaMN XVII (1980) Fig.4./3. (22.) 123 M. Nica i.m. (1977) Fig.l2./2. (28.) 124 Ez a Presesklo - Anzabegovo-VrSnik I -Staröevo I - Karanovo I időszakának felel meg a Balkánon. 125 Gh. Lazarovici i.m. (1977) P1.LXV./7. - Gh. Lazarovici i.m. (1985) Fig.2./7. (81.) - FI. Drasovean: Observatii pe marginea unor matériáié inedite privind raporturile dintre culturile Starcevo-Cris, Vinőa A si lumea liniarälnNordul Banatului. Apulum 1990, P1.IV./10. 126 G.l. Georgiev: Mnimominojszkaja nadpisz. VDI1958/3. Fig.2. (108.) - A. Raduncheva i.m. Pl.53. - M. Cochadziev. Die Ausgrabungen der neolitischen Siedlung in Pernik. NNU 52 (1983) Abb.33./2a-b. (63.) J. Pavúk-M. Cochadziev: Neolitische Tellsiedlung bei Gäläbnik in Westbulgarien. S1A XXXII-1 (1984) Abb.l6./2a-b,3a-b. (218.) 84