A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása

A többnyire Schlickwurffal (32.t./l-3,5; 35.t./3) és ujjbenyomkodással (31.t./2; 34.t./l-2,4-5), ill. körömbecsípéssel díszített töredékek mellett (33.t./l-4,6; 34.t./3,6) a mély tűzdelés is megta­lálható díszítésként (31.t./l,3-4). Néha a Schlickwurfés a csípett dísz együttes alkalmazása fi­gyelhető meg (31 .t./6). Gyakoriak a tagolt peremek (3U./2; 32.t./2; 33.t./l-3,6). A plasztikus díszek közül a középen tagolt bütykök a jellemzőek (33.t./5,7). Egyéb leletek A leletanyag tartalmaz egy AVK-ra jellemző fedő- (36.t./l), egy csiszolókőtöredéket és egy téglatest alakú idol lábtöredékét (36.t./3a-b-c). 116 Polgár-Kenderföldek (3 7-47.tábla) Polgár Hajdú-Bihar megye É-i részén, a Tisza bal partján található.(3.térkép) A Kenderföldek nevű lelőhely tulajdonképpen egy középső bronzkori teli, melynek utolsó ásatási évében (1995 július) Sz.Máíhé Márta és Vicze Magdolna vezetésével kb. 2-2,5 m-es mélységből Szatmár II cse­repek kerültek elő. A 10x10 m 2-es szelvényben a leletanyag egy határozott körvonal nélküli gö­dörből származhatott, ezért a kiásott kőeszköz- és állatcsontanyag nem különíthető el nagy biz­tonsággal a többi (pl. korai bronzkori, bádeni stb.) gödör anyagától. A kerámiaanyagjellemzői A finom kerámián belül a pelyvás soványítás mellett megjelenik a csillámos homokkal való soványítás is. Az edények felülete gyakran foltos, ami az égetési technika változásából adódik (pl. 38.t./9,l 1). Ezért a kerámia színe is megváltozik: a szürke, a barnásszürke és a barna válik uralko­dóvá. Egyre több a szinte polírozott felületű töredék (pl.37.t./4,8; 46.t./6-7,9-10). A finom kerámia típusai és díszítése A hagyományos kehely (37.t./l), fazék (38.Í./18) és tál (38.t./13-14,16-17,20,23) típusa mel­lett itt is új sajátosságként lép fel a bikónikus edény (38.t./15; 46.t./3), a bikónikus testű, hengeres nyakú edény (40.t./l-3,5-6), a tagolt peremű, befelé ívelt oldalú tál (37.t./2-10; 38.t./l-12), a karé­jos peremű tál (38.t./21) és a négyszögletesedő edény (37.t./ll; 46.t./6). A Körös kultúrára jel­lemző alacsony talpcsöves tálak mellett (41.t./5-6,8,10) - melynek néhány töredékén fekete vona­las festés nyomai láthatók (41.t./l-4) - megjelenik a magas csőtalp (41.t./7,ll). Uralkodóvá vál­nak a sima, lapos aljak (46.t./8,l 1; 47.t./l-5,7,9-10). Már jó néhány töredéken feltűnik a bekarcolt vonaldísz (37.Í./3; 40.t./ll; 41.t./10-ll). Elő­fordul a tagolt perem is (38.t./16,19). A plasztikus díszek közül a sima bütyök a jellemző (38.t./18; 46.t./3). 116 Közelebbi párhuzamaira Polgár l.lh. 610.obj.-nál utalok 82

Next

/
Thumbnails
Contents