A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása

(kalibrálva: 5800/5700 BC).

35 R.Gläser szerint - a megfigyelt mérések alapján - kb. 110-175 év az egymást fedő időszak a Körös-Protovinöa és a VK között, vagyis a VK legkorábbi fázisa részben egyidejű a Körös és Staröevo késői szakaszával.

36 (I. táblázat)

13 Megállapíthatjuk, hogy máig sem tisztázott teljesen a VK eredete, kialakulási helye és időpontja. A legtöbben elfogadják ugyan egy Nyugat-Kárpát-medencei kialakulási hely tézisét, ill. a kultúra kapcsolatát a Körös-Starőevo kultúrákkal, de hogy melyik fázisával és mikor, ez még erőteljes vita tárgyát képezi. Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása (2.térkép)

0 A 30-as évek végén Tompa Ferenc még „protobükkinek" keresztelte és a Körös-csoporttal egyidejűnek tekintette

37 a később Korek József és Patay Pál által elnevezett és máig is használatos „alföldi vonaldíszes kerámia" kultúráját.

38 B.Kutzián Ida az 1944-ben megjelent disszertációjában még nagyon bizonytalan a Körös kultúra és a korai VK viszonyának megítélésében, bár lehetségesnek tartja a „Protobükk"-Körös egyidejűséget a rendelkezésre álló leletanyag alapján.

39 Véleményét a későbbiekben is fenntartva határozottan kijelenti, hogy a különböző vonaldíszes csoportokat nem származtathatjuk a Körös kultúrából.

40 H.Quittának a 60-as években kidolgozott elmélete szerint az Alföldön és Kelet-Szlovákiában elterjedt alföldi vonaldíszes kerámiának (a későbbiekben: AVK) részben egyidejűnek kell lennie a VK korai szakaszával a Dunántúlon: a „Vornotenkopfkeramik" fázissal.

41 Az AVK-n belül még Tompa alapján - megkülönbözteti a kelet-magyarországi változatot: ez az ún. „ProtoBükk".

42 J.Lichardus vezette be a szakirodalomba a „Kelet-kárpáti VK" fogalmát megkülönböztetésül a nyugati területek vonaldíszes kerámiájától. Elterjedési területe: Kelet-Magyarország, KeletSzlovákia, Nyugat-Erdély, Délnyugat-Kárpátukrajna. A kultúra szoros összefüggést mutat a balkáni Präsesklo - Karanovo - Staröevo - Vránik II - Cardium kultúrkör komplexumával.

43 A Kelet-Szlovákiában talált korai „Kelet-kárpáti VK" (Michalovce-Hradok—»Lúöky—»Barca III) idősebb mint az AVK, amely a kultúra négyes tagolásán belül (korai-»középső-»késői-»legkésőbbi) a középső szakaszba tartozik a „Gömör/Gemer VK"-va\ együtt. Ennek alapján az AVK-t a korai Vincával párhuzamosítja; a proto-VK

44 és a korai „Kelet-kárpáti VK" pedig részben egyidejű a Körös kultúrával - szoros tipológiai összefüggések alapján.

45 Később Michalovce-Hradok leletanyagát a legkorábbi horizontba - proto-VK - sorolja, mely a Körös-Starcevo korai szakasza alatt jött létre (Staröevo Ha). Közvetlenül belőle fejlődött ki a „Kelet-kárpáti VK" korai szakasza. 35 J. Lüning i. m. 37. 36 R. Gläser: Bemerkungen zur absoluten Datierung des Beginns der westlichen Linienbandkeramik. Banaticall (1991)61-64. 37 Tompa F.: 25 Jahre Urgeschichtsfbrschung in Ungarn 1912-1936. BRGK 24/25 (1937) 38. 38 Korek J.-Patay P.: A Herpályi-halom kőkorvégi és rézkori települése. FolArch VIII (1956) 23-42 - 34.o.: „...Ennek az ásatásnak a során megismert anyag tette lehetővé, hogy felmérjük az Alföld keleti és középső területén a múzeumokban levő, eddig pontosabban egyik kultúrához sem köthető leletanyagot, melyet alföldi vonaldíszes kerámia néven vezettünk be az irodalomba." 39 B. Kutzián L: A Körös-kultúra. DissPan II. 23. 1944, 146. 40 B. Kutzián l: Das Neolithikum in Ungarn. ArchA H-40/1966, 251. 41 H. Quitta i. m. (1962) 103. 42 H. Quitta i. m. (1964) 16. 43 J. Lichardus i. m. (1964) 841. 876. 44 Lichardus nevéhez fűződik e fázis elkülönítése, mely a legkorábbi VK Kelet-Szlovákiában 45 J. Lichardus: Zur Entstehung... (1972) 13-15. 59