A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása
Területileg Északkelet-Magyarországra, Kelet-Szlovákia, Erdély és Kárpátukrajna egy részére helyezi. 46 Trogmayer Ottó a legkorábbi VK-t (AVK, „Protobükk", korai DVK) részben egyidejűnek tartja a Körös kultúrával. 47 „Több adat szerint" az AVK a Körös-csoporttal egyidőben alakult ki, bár különböző alapokon. A kialakuló VK a Körös népességet nem engedte be a Körösök vonalától északra, délre viszont az AVK nem hatolt be. Szerinte a Körös-VK egyidejűségének direkt bizonyítéka a Gyálarét-Szilágyi major 1.gödörben jellegzetes Körös anyag között talált vonaldíszes töredékek. 48 Későbbi cikkeiben az AVK korai fázisát nem tartja egyértelműen középső neolitikusnak, vagyis a Szatmár-csoportot nem tekinti a Körös csoport és a VK átmeneti fázisának. 49 Kalicz Nándor és Makkay János az 1966-os közös cikkükben elkülönítik egymástól a DVK-t {dunántúli vonaldíszes kerámia) - mint a közép-európai nagy vonaldíszes kultúrkör része - és az AVK-t (déli, mediterrán elemek szerepe). 50 Feltételezik, hogy lennie kell egy olyan a VK klasszikus időszakát megelőző, de a kerámiát már ismerő népességnek, mely sok szempontból kapcsolatokat mutat a Körös kultúrával, de a helyi, mezolitikus őslakosságból fejlődött ki. Ezt a leletanyagot több fontos lelőhelyének földrajzi helyzetéről Szatmár-csoportnak nevezték el. Anyagát két időrendi fázisba sorolták: a korai fázis (Nagyecsed-Péterzug, Tiszabezdéd-Servápa, Ciume§ti/Csomaköz) még igen erős Körös hatásokat mutat, a késői fázisban (Ebes-„Vörös Csillag" TSZ agyagbányája, Ibrány, Ibrány-Nádastábla, Kenézlő-Bájihomok, Paszab-Felnémet tag, Rétközberencs-Paromdomb, Szerencs-Hajdúrét, Tiszacsege-Homokbánya, Tiszaörvény-Temetődomb, Tiszavalk-Négyes) egyes továbbélő Körös hatások mellett már igen erősen jelentkeznek a kialakuló AVK jellemző elemei. Szerintük a Szatmár-csoport megelőzi az AVK klasszikus fokozatát és egyidejű a Körös kultúra késői fázisával. 51 A csoport késői fázisa a méhteleki és a dél-alföldi Körös-csoportok együttes hatására alakulhatott ki. 52 A Szatmár-csoport és az általuk a Dunántúlon elkülönített Medina-típus (átmenet a Körös-Starcevo és a DVK között) egyidejűségét néhány tipológiai és kerámiatechnikai hasonlóság bizonyítja, 53 jóllehet Kalicz N. a későbbiekben semmilyen összefüggést sem lát a két csoport között. 54 Az AVK-ról szóló összefoglaló munkájukban (1977) az AVK kialakulási folyamatát a Körös kultúra élete utáni időszakra helyezik, amikor is a korai AVK elfoglalja a Körös kultúra korábbi szállásterületeit. A Szatmár-csoport késői fázisát (Szatmár II) önálló horizontként kezelik: lelet46 J. Lichardus: Beitrag zur chronologischen Stellung der östlichen Linearbandkeramik in der Slowakei. In: Aktuelle Fragen der Bandkeramik. Székesfehérvár 1972, 107-122. 47 Trogmayer Ottó: Die Hauptfragen des Neolithikums der ungarischen Südtiefebene. MFMÉ 1968, 14. Trogmayer O:. A Dél-Alföld korai neolitikumának főbb kérdései. Kandidátusi Értekezés Tézisei, Szeged 1968, 3. - Trogmayer O.: Ein Beitrag zur relativen Zeitstellung der älteren Linearkeramik. In: Studien zur europäischen Vor- und Frühgeschichte. Neumünster 1968, 9. 48 Trogmayer O.: Körös Gruppe - Linienbandkeramik. In: Aktuelle Fragen der Bandkeramik. Székesfehérvár 1972, 74. 49 Trogmayer O.: Újabb adatok a vonaldíszes kerámia relatív időrendjéhez. MFMÉ 1978-79/1, 298. Trogmayer O.: Zur Relativen Zeitstellung der älteren Linearbandkeramik. In: Siedlungen der Kultur mit Linearkeramik in Europa. Nitra 1982, 282. 50 Kalicz N.- Makkay J.: Die Probleme der Linearkeramik im Alföld. AASzeg X (1966) 36. 51 Kalicz N. - Makkay J.: Probleme des frühen Neolithikums der nördlichen Tiefebene. In: Aktuelle Fragen der Bandkeramik. Székesfehérvár 1972, 77-81. - Kalicz N.-Makkay J.: A méhteleki ásatások jelentősége. Szabolcs-Szatmári Szemle 9/1974/1, 78-84. 52 Kalicz N.-MakkayJ.: Frühneolitische Siedlung in Méhtelek-Nádas. MittArchlnst 6 (1976) 13-24. 53 Kalicz N.-Makkay J,: Südliche Einflüße im frühen und mittleren Neolithikum Transdanubiens. In: Aktuelle Fragen der Bandkeramik. Székesfehérvár 1972, 93-97. 54 Kalicz N. i. m. (1978/79) 15. 60
