A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Természettudomány - Szabó Sándor: Adatok a debreceni Nagyerdő néhány tarkalepkéjének életmódjáról
Gyászlepke (Euvanessa antiopa) Eurázsiában és Észak-Amerikában is megtalálható. Magyarországon inkább a hegy és dombvidék lakója. Az Alföldön jóval ritkábban és rendszertelenebbül fordul elő. Itt főleg a folyómenti galériaerdők és azok tisztásain, partvonalán él, de jó repülő révén biotópjától távoli területeken is megjelenik, ahol alkalmas élőhelyet találva szaporodhat is. Ezek a kolóniák sajnos nem tartósak, mint a Nagyerdőn is tapasztalhatjuk. Az erdős pusztai területen belül a halápi populáció volt eddig a legtartósabb az 1993-1996 között időszakban, a tiszacsegei élőhely több évtizede alatt is * alaposan megváltozott (parcellázások, fakitermelés, irtásrészek) miatt. Az áttelelő lepkék áprilisban rajzanak és párosodnak. Ekkor több héten át tartó revirfoglalással találnak egymásra a párok. Ezen időszak alatt nagyobb területe kóborol be a hím, míg alkalmas helyre akad, ahol a nőstényeket valamilyen nyíltabb erdőszélen, tisztáson bevárja. A petéit gyűrűszerűén az ágvégekre helyezi el a nőstény május elején. A peték barnás színezetűek, oldalukon 8 hosszanti bordát hordoznak. Két hét elteltével kelnek ki a kis hernyók, melyek rögtön szövedék készítéséhez fognak, ennek védelmében közösen táplálkoznak. Ez erős szociális összetartozás, az egész kolónia életében meghatározó jellegű, egészen az utolsó vedlésig, amikor a teljesen kifejlett hernyók szétszéledve igen tekintélyes utat járnak be, még alkalmas bábozódási helyet találnak. Magyarországon ez az időszak június közepén következik be, mint azt a saját hernyónevelési tapasztalatom során is megfigyelhettem. A kifejlődött hernyók fekete színűek, finoman szőrözöttek, fekete, alig elágazó tüskéket hordoznak. A háti területen egy sor vörösesbarna foltpárvonal látható. Bábjuk barnás-szürke színűek, fejjel lefelé lógnak, háti részen 2 tüskesor van, nem található semmiféle fémes folt. Az Alföld területén inkább magányos erdőszéli fákon, magasabb bokrok csúcsán élnek a hernyókolóniák. Hegyvidéki területeken inkább az erdőhöz közeli völgyekben, bokros területen, patakparti tisztások bokrain rágnak. A hajtásvégeket teljesen kopaszra rágják, így már messziről észrevehetők. A petéző nőstény igen gondosan választja ki a felnövekvő hernyók számára az élőhelyet, ahol szabadon táplálkozva sokféle veszélynek vannak kitéve. A napfénynek kitett, de mégis párás, meleg hely mikroklímája a napszak során gyorsan megváltozik, a délutáni időszak létrejöttével. Este a hernyók szorosan egymás mellett táplálkoznak. Gyakran az egész kolóniát fürkészek lepik el és nagyrészüket parazitálják. így csak kevés lepke kel ki a bábokból. A tápnövényei a közönséges nyír (Betula pendula), a szőrös nyír (Betula pubescens), kecskefűz (Salix caprea), rekettyefűz (Salix cinerea) időnként az enyveséger éger (Alnus glutinosa) közül kerül ki. A tápnövényét elhagyó teljesen kifejlett hernyók magányosan bábozódnak be pl. épületek ereszalján, mint azt Tiszakerecsenyen 1991 júliusában láthattam, de kőkerítések oldalán, fatörzseken, villanyoszlopokon is megfigyelhetők a fejjel lefelé lógó, feji részen két hegyes tövist hordozó bábok. Érintésre vadul rángatóznak, háti tüskéit is bevetve az esetleges támadóval szemben. A tarkalepkék közül a legnagyobb és legnehezebb bábja a gyászlepkének van. Ezt a bábot egy 2 négyzetcentiméternyi erős szövedék tartja, amit a hernyó az aljzatra sző. A báb mellett a levedlett és teljesen összezsugorodott hernyóbőr is ott fityeg. A báb állapot két hétig tart. Kikelésük többnyire a reggeli órákban történik. A lepkék kikelésük után két-három órát függenek az elhagyott bábruhán, közben szárnyuk kibomlik és megmerevedik. Ekkor idegen tárgy közeledtével a nappali pávaszem (Inachis io)-hez hasonlóan szárnyukat hirtelen kitárva, harsogó, reszelőszerű hangot produkálnak, az első és hátsó szárnyperemek összedörzsölésével. Maga a felvillanó élénk vajsárga, áttelelés után krémfehér szegélyzet is ijesztően hat a belsőbb bordósvörös szárnyfelülettel. Itt a felvillanó kontrasztos szegély a hallható hang kíséretében ugyanazt célozza elérni, mint a nappali pávaszemnél közismert váratlan hirtelenszerü négy szemfolt felvillantása a hirtelen szárnyszéttár ássál. 47