A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Muzeológia - Szuromi Lajos: Niklai ádám verseléséről

Jambusi, emelkedő lejtésű időmértékkel, tehát hagyományos metrikával szólnak Niklai Ádám kedves szonettjei. A kötött versforma azonban alig szorít valamit a lazán kezelt jambuson, amelynek hallatlan változatosságát szonetten belül százados érvénnyel Szabó Lőrinc szonettjei reprezentálják. Szelíd panasz, halál-közelség, szavak a hitveshez, perlekedés - tematikus sokszínűség jellemzi a négy kötet 22 szonettjét. Formálisan talán szonett a Rembrandt is, noha antistrófikus, a jambusi sorok tördelésével pedig sorszáma sem tizennégy... Az időmértékes verselés ereszkedő lejtésű metrikai változatait Niklai költészetében a hexameteres versek képviselik. Hozzájuk csatlakozik hat rövid, összesen 24 sorból álló, többnyire csípős, epigrammatikus disztichon. - 25 hexameteres versének csaknem ötödfélszáz hexametere több szempontból figyelmet érdemel. - A századunk közepétől számítható három és fél évtized a magyar hexameter elhallgatásának korszaka, Weöres Sándor után nagy költőink elhagyják e formát. A Weöres-tanítvány, a Vergilius-fordító Lakatos István 1960 körül írt legutóbb saját hexametereket. Az arányok révén Niklai Ádám mintha stafétabotot venne át, hiátust tölt be, egy-egy példától eltekintve marginális helyzetéből a hexameter szinte csak Keresztury Dezső és Niklai Ádám verseiben tör ki. Ez az antik sorforma Niklai időmértékes költészetében a lábazás rendjének tekintetében a legstabilabb. Igaz, hogy a mindig jellemző személyes licenciák mellett, melyek többnyire a prozódiában, a szótagmérésben mutatkoznak az egyetemes magyar hexametrizálás hű a verslábazás rendjéhez (olyan szabadosságokat, mint Gulyás Pál két-három ilynemű versében olvashatunk-hallhatunk, még a modern magyar hexameter sem követ...). A daktilusok-spondeusok aránya az érzelmi végletek követését alapozza meg, a változatosság a lábazási renden belül is garantált. Ezzel él Niklai Ádám is, daktilusi fölényt (ezen belül is Dsida Jenő közelségét) jelző dinamikus hexametereiben. Ezt az ősi verselést nem a lábazási mérték révén variálja olykor a nyugtalan lélek, hanem például azzal, hogy toldalékkal látja el (Debreceni költő sírfelirata), vagy úgy, hogy két szabályos hexameterből három verssort formál, az összesen tizenkét verslábat 5-3-4 arányban osztva meg (Epe-gramm). - Niklai Ádám a lírához kapcsolódó modern magyar hexametert követi, még kisepikai megszólaltatásától is tartózkodik. Niklai Ádám verselésében a versláb-mozaikokkal társult szabadvers ritmusa dominál, ez verssorainak kb. 50%-át érinti. Az időmértékes sorok aránya (jambusi, anapesztusi és a hexameterekben daktilusi lejtő lábazással) kb. 40%.Ütemező verselést találunk kb. 22 versében, e sorok kb. 7%-os aránya szinte azonos a hexameterekével. Sorozatosságban nyilvánul meg a metrum, de kivételes sorok és más formai egyénítés nem ritkaság itt sem. Hangzó verslábak alkalmi szerepe színezi olykor a sorokat. - Ütemező sorainak kedvelt változata a hatos, a hetes, a nyolcas és a tízes. A verses epikától minden idegszálával riadozó költő felező tizenkettest például aligha írt, lírai versben is kerüli, noha a hexametert gyakorta vállalja. Az ütemező verssoroknak csaknem fele nyolcas, többnyire felező nyolcasok (az Altató: 5+3 osztású). Van vers, amely a nyolcas sorfelekből (négytagú ütemsorokból) épül (Betegágyról). Változatos metrum érvényesül a nyolc szótagszámon belül, szabadverses variáltsággal a Költő című versben, e keserű, nyugodt vallomásban, a versek írója hol papirhajók kapitánya, hol üvegese vakablaknak... - A hét szótagú ütemező sorok is rendre szabályosan kétüteműek (4+3), de szokatlan változatosság is mutatkozik olykor (Karácsony). Népdalszerű közvetlenséget hordoz e sorváltozattal a Harangláb, öt nyolcsoros strófa 40. sora hetes a Z,evé/-ben. Népdalok tiszta harmóniáját hordozza hat szótagú, ütemező soraiban a Dal, a hatos félsoraiból szövi versét a Szerelem, háromtagú ütemsoraival. Ilyen háromtagú sorok kapcsolódnak a kétütemű hetesekhez a Párhuzamos életrajzok című versében, egyéni alkatú kétsoros strófákban, ahol a ritmus egyenletes, eleven hullámzása derű és bánat érzelmi végleteit fogja át. Niklai Ádám három versében is az ütemező felező tízes sorváltozata munkál: Motívum, Non fiction, Zsoltár rossz órában, a középső verset két nyolctagú sor zárja. - Kuruc versek ritmusa villan meg az Útközben soraiban. - Csonka Balassi-strófa idézi a végvárak költőjét, három helyett 466