A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Művelődés- és irodalomtörténet - Bakó Endre: Gulyás Pál az Ady Társaságban

évig tartó szoros szellemi együttműködésének voltak kézzelfogható eredményei. Az ő Költők sorsa Debrecenben c. tanulmánya akkor keletkezett, amikor Kassa visszakerült a magyar államhoz. A dolgozatot 1940. február 25-én „a Sziget-, a Tanú- és debreceni gondolat felvidéki találkozásának napján" felolvasta Kassán, majd az ottani Új Élet c. folyóiratban jelentette meg. Az összefogásra való lendületes készséget Gulyásék részéről a Budapesttel való szembenállás is hevítette. Ekkor keletkezett a Kassa kapui előtt c. terjedelmes költemény is, amely a dekomponáltság legszembetűnőbb példája Gulyás költői gyakorlatában. Nem sokkal később az Ady Társaság, távollétében, Szabó Dezsőt ünnepelte. Az ünnepséget Gulyás nyitotta meg és magáénak vallotta a hatvanéves írót. Elnöksége idején mélyült el a társaság kapcsolata az Ady-versek „poéta adminisztrátorával", Földessy Gyulával, aki december 4-én Ady emberi arcát próbálta közelebb hozni egy előadásban. Ekkor beszélt Renato Ferri olasz professzor is Ady párizsi és római emlékeiről. Földessy Gyulának köszönhette a város, hogy az Ady-relikviák egy jelentős csoportja Debrecenbe került a társaság letétjeként a Déri Múzeumba. E jelentős értékgyarapodást 1940 januárjában jelentették be. Az esztendő egyébként is nagyon sikeresnek ígérkezett, elébb a Kazinczy Társaság tagjai léptek dobogóra, majd február 4-én Németh László és Kerényi Károly volt a társaság felolvasó vendége, ezután a két kiváló író Gulyással együtt Kassán lépett a közönség elé. Áprilisban szomorú esemény történt: meghalt Ady Lajos, a társaság elnöke. Helyére az április 27-ei közgyűlésen Földessy Gyulát választották elnökké. Egy nyár eleji kultúrest után csak a novemberi Csokonaiemlékünnepély következett, amelynek érdekessége, hogy az idők során visszatért Juhász Gézát is az előadók között üdvözölhették. Decemberben ismét Ady-emlékünnepélyt rendeztek, s a Déri Múzeum emlékkönyvtárában elhelyezték a Földessy Gyulától kapott relikviákat. Külön Adyszobát rendeztek be, ahol már 1941. május 17-én Földessy vitás Ady-kérdésekről tartott előadást. Ismeretes, hogy 1941. augusztus 4-én meghalt Babits Mihály, a társaság tiszteletbeli tagja, s emléke előtt nagyszabású ünnepéllyel kívánt tisztelegni a társaság. A december 8-án megtartott esten két előadó emlékezett az egykor rajongott példaképre, Földessy Gyula és Juhász Géza. Az előbbi kritikusan, Ady-ellenességét hangsúlyozva idézte a nagy költőt, míg Juhász Babits nagyságát bizonyította. A következő háborús esztendő programja megint csak gazdagnak mondható, bár a nagyobb, nyilvános rendezvények helyett divatba jöttek a szűkebb korú hétfői összejövetelek. Ezeken főleg úgynevezett Ady- és magyarság-kérdések kerültek napirendre. Ebben az időben az egyik főszereplővé Kondor Imre lépett elő, akit az áprilisi közgyűlés az Erdélybe távozott Tóth Béla helyett főtitkárrá választott.

53 Itt jelentették be azt is, hogy évkönyv kiadására készülnek, de a terv ezúttal sem öltött testet. Május 30-án viszont emlékezetes könyvnapi ünnepélyt rendezhettek Németh László, Juhász Géza és Karácsony Sándor közreműködésével. Gulyás legjelentősebb verskötetét is ekkor méltatta Németh László. Maga Gulyás részt vett és búcsúztatót tartott Oláh Gábor temetésén, július 27-én, majd jelen volt a Debreceni Helikon író találkozóján, ahol utoljára találkozhatott Móricz Zsigmonddal. Ezt követően még egy nyilvános szerepléséről tudunk, amely az 1943. március 13-án megtartott ünnepséget jelenti: „A márciusi szó" címen olvasott fel. Ebben az évben jószerint szünetelt az Ady Társaság tevékenysége, amit a háborús viszonyok okozta érdektelenség, a krónikussá vált pénztelenség és Gulyás elhatalmasodó betegsége egyként magyaráz. Végül 1944 februárjában lemondott ügyvezető elnöki tisztségéről, helyette ismét Juhász Gézát választották Évkönyv kiadására készül a debreceni Ady Társaság, DÚ-Hf. 1942. ápr. 21.6. 417