A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Művelődés- és irodalomtörténet - Bakó Endre: Gulyás Pál az Ady Társaságban

erre a posztra, az - egyelőre legalábbis - ország nélküli királyságra. Mint ismeretes, Gulyás rövidesen meghalt!

54 Kardos Pál a felszabadulás után írt tanulmányában,

55 Béber László emlékezésében

56 tárgyilagosan elismeri, hogy a társaság iránya és tartalmi tevékenysége Gulyás elnöksége alatt nem változott lényegesen, s a kilépettek és bentmaradottak között a kapcsolat továbbra is baráti maradt. Az emlékezéseknél is döntőbb bizonyíték azonban a megvalósult program, mely láthatólag nem engedett teret a fajvédő gondolatnak. 1944-ben baloldali vezetőség kezdte meg működését (Simon László, Vrannay Kálmán, Szabó Árpád), s remek előadássorozatot tervezett, amelyből azonban csak a kolozsvári Nagy István József Attila-előadása valósult meg,

57 a többit elfújta a történelmi vihar szele. De az Ady Társaság készen állt arra, hogy 1944. őszétől a demokratikus kibontakozást szolgálja.

58 Épp ezek ismeretében kell megállapítanunk, hogy hiba volt Gulyásaknak az 1938-as „robbantást" végrehajtaniuk, ez megtörte a társaság egységét, s később is megosztotta a debreceni szellemi erőket, nem beszélve azokról a hátrányokról, amelyeket ennek következtében Gulyás utóéletében elszenvedett: az antiszemitizmus vádja évtizedeken át árnyékként vetült költészetére és különös egyéniségére! 54 Az Ady Társaság munkarendje, Debr. 1944. febr. 22. 4. 55 A debreceni Ady Társaság két évtizede 1927-1947. In: DKK. az 1947-ik esztendőre, ill. Vándortüz 1947. 92-104. 56 Forrongások az Ady Társaságban. In: Béber László: Debreceni érdekességek. 132-136. Debr. 1977. 57 Nagy István József Attila új népe címmel tartott előadást. Megjelent 1945-ben Kolozsvárott a Józsa Béla Athenaeum kiadónál 58 1944. dec. 17-én az Ady Társaság József Attila ünnepéllyel újította meg működését. 418