A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

Egyes községekben, ahol elnézték, sőt elismerték a házasság előtti nemi kapcsolatok bizonyos formáit, természetesen nem jelentett problémát a szüzesség hiánya a házasságkötéskor.

222 A nászéjszakával kapcsolatos szokások vizsgálata során szólnunk kell &jus primae noctisró\, az első éjszaka jogáról. Ez a köztudatban erősen elterjedt és vitatott elnevezés állítólag a feudális földesurak azon jogát jelentette, hogy jobbágylányaik velük töltsék a nászéjszakájukat.

223 A kérdéskörrel foglalkozó összefoglaló mű Karl Schmidt könyve: Jus primae noctis, egyébként teljesen tagadó.

224 Degré Alajos, aki 1943-ban alapvető tanulmányt írt a jobbágyok házasságkötése körüli földesúri jogokról, számbavéve az addigi kutatások eredményeit, leszögezi: „Semmi okunk annak feltételezésére, hogy a jus primae noctist Magyarországon valaha is gyakorolták volna. A férjhezmenő szolgarendű hajadon meggyalázását már az Árpádok alatt szigorúan büntették."

22S Az 1279-es budai zsinat leszögezte: „a házasságról tudni kell, hogy minden önkéntes közösülés halálos bűn, és csak a törvényes házasság által válik menthetővé; csak a házasság teszi megengedetté a hím és nő közötti egyesülést, de csak ha megengedett módon közösülnek[...]"

22t A nemi morál megóvása dolgában hozott szigorú törvényeink, kegyetlenül büntették a paráználkodást. S ha a gyakorlatban lehettek is ezt megszegő kivételek, a szigorú közfelfogás teljesen ellentétben áll azzal, hogy a földesuraknak egyetemes jogot adtak volna arra, hogy a szegény nép leányait esküvőjük napján megfertőzhessék.

227 A magyar jogi népszokások kiváló hazai monográfusa Tárkány Szűcs Ernő is azt írja könyvében, hogy nincs adatunk arra, hogy a földesúr nálunk az első éjszaka jogát, a jus primae noctist gyakorolta volna.

228 A lakodalom második napjának hajnalán a násznép zenével, hajnalénekkel ébresztette az ifjú párt.

229 Ezt a szokást már Apor Péter 1736-ban így jegyzi fel: ,. Minekelőtte penig felkeltenek, az 222 így pl. a gyimesi csángóknál a guzsajos keretében kedd, csütörtök és szombat este a legény együtt hált a szeretőjével. Három-négy éven keresztül is eljárt így a legény a leányhoz. Ha a viszonyból gyermek született, ezt természetesnek vették, és teljesen a legény becsületére bízták, hogy elveszi a lányt vagy sem. Gunda Béla: Gyimesi csángó rokonsági elnevezések. Magyar Nyelvőr, 1949. 233.; Bálványosváralján a legény gyakran csak akkor vette el a leányt feleségül, amikor már gyermek született. A legény gyermeket akar, de nem lehet előre tudni, hogy „a vére talál-e" a lányéval. Tárkány Szűcs E., 1981. 268.; további párhuzamokat I. még Vajda M, 1988. 53-54. A próbaéjszakák, vendégéjszakák történelmi gyökereire az európai parasztság, nemesség, uralkodók házasodási, gyakorlatában 1. még Papp Gábor: A reneszánsz kor. In: (Oláh Tamás szerk.) Fejezetek a szexualitás történetéből (Budapest, 1986) 180-183.; Utrio K., 1990.217. 223 Dr. K. Dietz-Dr. P. G. Hesse, 1975. 193. vö.: 250.; Ráth-Végh 1. az érvek és ellenérvek felsorakoztatása után úgy foglalt állást, hogy ez a jog létezett Európa egyes részein, de általánosnak nem nevezhető. Vö.: Ráth-Végh /., 1963. 399^09. 224 Karl Schmidt. 1881.; Schröder is tagadja, hogy a jus primae noctis Németországban létezett volna. Schroeder: Lehrbuch der deutschen Rechtgeschichte. 5. kiadás (Leipzig, 1907) 465. 225 Degré A.. 1943. 17. 226 i279.

es budai zsinat 106 §. Idézi: dr. Siklóssy László: A régi Budapest erkölcse. (Budapest. 1972) 19. 221 Dr. Magyary-Kossa Gy., 1931. 192. 228 Tárkány Szűcs E., 1981. 309. Hasonlóképpen vélekedik a szlavóniai földesurakról Penavin O. is, bár megjegyzi, hogy 1822-ben tudunk „szűz adóról", de ezt nem fejti ki. Penavin O., 1981. 144. 229 Domokos Pál Péter: Hajnal, hajnalnóta, hajnalozás. Ethnographia, 1961. 237-265., valamint Uő.: Múltbanéző. Tanulmányok. (Budapest, 1990) 122-159. RésöEnselS, 1867. 122. 342