A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

A házasságban a szexuális összeillésnek nem volt meghatározó szerepe a régi paraszti világban. Hiszen éppen a párválasztásnál - a házasság előtti nemi élet nőkre kirótt tilalma miatt, mely a legtöbb paraszti közösségre jellemző volt -, szóba sem került. A patriarchális paraszti társadalomban (a polgáriban is) a férfi szexuális magatartása volt a meghatározó. Még abban az esetben is, ha a nő már titokban rendelkezett némi tapasztalattal szexuális téren, vérmérséklete, férje iránt érzett vonzalma esetén sem mutathatta ki nemi vágyát, nem vehette át a kezdeményezést, tartózkodó, szemérmes viselkedést nevelt beléjük a paraszti közösség keresztény morálja, a férfi aktív szerepét, kizárólagos kezdeményezését, a nő passzív, elfogadó, eltűrő szerepét nyugtázva.

188 A parasztok nagy része egy életen keresztül csak sötétben szeretkezett. Meg sem ismerték egymás testét. Azt mondták az öregek: „ A vak nász a sötétben is lát. " A nő ingben, pendelyben maradt, a férfi legfeljebb az ingét rakta le, de a gatyája rajta maradt. így bújtak egymás mellé. A teljesen mezítelen testet bűnös dolognak tartották.

189 A közösülés során az előjáték és utójáték lényegében elmaradt, a hangsúly a tulajdonképpeni koituszon volt. A férfiak természetes, egészséges nemi ösztönük gyors kielégítésére törekedtek.

190 A férfiak többnyire a feleségükkel való első közösülés alkalmával sem fordítottak különösebb gondot arra, hogy türelemmel, gyengédséggel átsegítsék őket az első nehézségeken, vonzóvá tegyék számukra a nemi életet, feloldják a beléjük nevelt gátlásokat. Többnyire azért, mert maguk is gyakran kevés vagy semmilyen idevonatkozó tapasztalattal nem rendelkeztek, s fejletlen vagy egyáltalán nem létező szexuális kultúrájuk önzéssel párosult. Arról az általános felfogásról nem is szólva, mely a patriarchális paraszti közösségek szemléletét uralta, miszerint a feleségnek asszonyi kötelességei sorába tartozik férje nemi szükségletének kielégítése. Ezt az asszonyi kiszolgáltatottságot, alárendeltséget nagyszerűen tükrözi a mondás: „Ha bérbe adta a farát, tartsa!" vagy „Ha bérbe adta a farát, neki szolgálni kell. "

191 Feleségüket szerető, figyelmes, tapasztalt férfiaknak - különösen, akik szinte gyereklányt vett el - szerencsés esetben gondjuk volt arra, hogy ne „megerőszakolás" árán érvényesítsék férji jogaikat, hanem fokozatosan szoktassák párjukat a szexuális élethez. Ezek száma azonban jóval kevesebb lehetett, hiszen az idevonatkozó néprajzi példákban, a paraszti önéletírásokban a nászéjszaka okozta trauma keserű leírásával találkozunk. Mikor legelőször le kellett feküdni az urammal, az első ház vót nekem bebútorozva, hát kettesbe vótunk. Megágyaltam, az uram lefeküdt, de én filtern. Kemence vót, mer ezelőtt úgy vót a parasztházakba kemence vót, oszt én beültem a sut szájába. Csak mondja az uram - Mari lelkem, gyér mán, feküdj lefele te is. - O majd megyek. Igen ám, de egy idő ótán mán nem győzte a kérelmet. Tudtam én, hogy mi következik, hát a barátnőimtül is hallottam, akik mánfirhe mentek, meg hát az emberbe is megvan az az ösztön, úgy vonzódik a másikho, úgy bizsergeti az embert valami, oszt mozog a blindik, jaj, hát hogy parasztosan mondjam a blindik a pinájának a pecke, úgy is szokták mondani, hogy nyelveskedik az izéje. Hát hogy megmozdul abba ajányba a szerelem. Hát bennem is mozgolódott, de szígyeltem valahogy, mer azt neveltík belénk, de azír vágytam is rá, kíváncsi gük, mohóságuk révén, nevetség forrásává váltak a közösség szemében, mint „A kétf... ú legény" hősnője, aki csak olyan legényhez akar feleségül menni, akinek két f...a van. Talál egy legényt, aki ezt híreszteli magáról, és ujjai segítségével ezt a látszatot is kelti. A nászéjszakán azonban a feleség csak egyet talál. A férj ezt úgy magyarázza, hogy az egyiket kölcsön adta. Reggel a felesége mérgesen szemrehányást tesz a férjének, hogy a jobbikat adta kölcsön. (Magyar Népmesekatalógus 1466/C) További példákra vonatkozóan I. 12. jegyzet. 188 Vajda M, 1988. 88. 189 Szenti T., 1985. 286.; Vö.: Győri K., 1975. 134., 136. 190 A szexuális kultúrára vonatkozóan I. Vajda M, 1988. 83-95.; Szenti T., 1985. 286., 290. 191 Vajda M., 1983. 36.; Vajda M.. 1988. 90. 335