A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

„ Mikor az ágyat szépen megvetik s mindent felraknak: díszpárnát s most má ugye mindenkinek nagy boti buba is van, na azt, s egy férfi, sokszor észre se vevődik, bejön, s három-négy menyecskét belerak az ágyba, s mondják, hogy »megjácodták az ágyat; egyet jáccodtunk az ágyban« "; „ Gyermeket vet(et)tek az ágyra, hogy legyen gyermek"; „ Ha azt akarták hogy sok gyermek legyen, egy sokgyermekes asszonyt forgattak belé "; „Szép fiúgyermeket höngörgetnek belé, hogy az első gyermek fiú legyen "; „A lepedő alá rongybubát dugtak"; „ Ma játékbubát tesznek, hogy legyen hamar gyermek, pedig anélkül is lesz. Kevés menyen má anélkül"; „Az ágyat megvetik, egy jó vicces asszony beléfekszik s azt mondja: »Az Isten áldja meg úgy, mint engemet es megáldott jó családdal a mindennel«. Aztán beléfeküdt egy férfi es, s vicceltek. Én nem mertem senki ágyába beléfeküdni, met azt mondták, ne feküdjek, met magtalan lesz, mint e'«"."

9 Algyőn (Csongrád m.) amikor a vőfély és a legszűkebb rokonság, leginkább az örömanya az ágyukhoz kíséri a fiatalokat, az örömanya egy karaj kenyeret vág a menyének, s közben ezt mondja: „karajt vágok: fiad lögyön, möghámozom: piros lögyön!" Majd leültetik egy székre, alája subát tesznek, ölébe pedig kisgyermeket ültetnek, hogy majd az ő magzata is bodor hajú legyen.

120 Temesváry R. írja, hogy az erdélyi cigányoknál a fiatal pár után, amikor először megy sátrába, régi cipőt, csizmát és bocskort dobnak, hogy házasságuk termékeny legyen.

121 Általánosan elterjedt hiedelelmek számított, hogy az új pár első éjjel megszámolta a nász helyszínén a gerendákat, hogy annyi családjuk szülessen.

122 A mágikus cselekedetekkel nemcsak egyszerűen a gyermekáldást igyekeztek biztosítani, hanem a születendő gyermek nemére is befolyással próbáltak lenni. Ezek többnyire fiú gyermek születését voltak hivatottak elősegíteni, hiszen a fiúgyermeknek volt nagyobb becsülete a családban,

123 nem szólva arról az általános hiedelemről, miszerint ha szűz volt a menyasszony, elsőként fiúgyermeket fogan. Aki lányt szült elsőként, gyanússá válhatott, hogy már „belebabráltak", nem ez az első terhessége.

124 Azért, hogy a házasélet első áldása fiúgyermek legyen, szokásban volt már a menyasszonyi ágy elkészítésekor

125 vagy a menyasszonyfektetés előtt

126 fiú gyermeket végighempergetni a nászágyon. Nemespátrón pedig a már levetkőzött, ágyban fekvő fiatalokon hempergett végig a vőfély háromszor, azután felállt, s kétséget nem hagyva cselekedete célja felől, 119 Balázs L., 1994. 187. 120 Bálint S., 1980. 138. 121 Temesváry R., 1899. 15. 122 Cs. Pöcs Éva: Zagyvarékas néphite. Néprajzi Közlemények IX. 3-4. sz. (Budapest, 1964) 137. 123 A fiú gyermek munkaerőt jelentett, a lány kelengyéjének előállítása sokba került. Ezért mondja a kalotaszegi ember: „A fiú csak fiú, de leány az már nyomorúság!" Vö.: Wlislockiné Dörfler Fanni: A gyermek a magyar néphitben. Ethnographia, 1893. 114. A fiú nagyobb megbecsülése tükröződik abban a szokásban is, mikor az újszülött első fürdővizébe az apa néhány pénzdarabot dobott a bába számára; s ha az újszülött fiú-gyermek, a pénzösszeg nagyobb, mint a leánygyermeknél; sok helyen ez utóbbi esetben a bába semmit sem kapott. L. uo. 124 Szenti T, 1985.282. 125 Bakó F., 1955. 368.; Balázs L., 1994. 187. 126 Manga J., 1942. 198.; Uő.: 1944. 266.; Gönczi F.. 1914. 350.; Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén. (Debrecen, 1986) 139., 151. - további hivatkozásokkal. A felvidéki tót falvakra. L. Istvánfjy Gy., 1894. i. m. 340.; Sztancsek J.: Tót lakodalmas szokások. Ethnographia, 1902. 326