A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

azt mondta: „Ekkora fia lögyön keetök mönyecskéjénekl" Erre mindenki lement, és a vénasszonyok újra letakarván dunnával a fiatalokat, lezárták a padlást.

127 Amikor végre magára maradt az ifjú pár, ők is igyekeztek ez ügyben mindenfélét megtenni. Nemespátrón az asszony kevésbé látványosan: a párna csúcsát szorongatja, vagy a szájába kapja aktus közben.

128 A férj szándéka külsőségeiben is nyilvánvalóbb: Székelyudvarhely megyében a sapkát kell közösüléskor a fején tartani,

129 Maros-Torda megyében pedig még pipára is gyújt.

130 A sokácoknál, ha fiút akarnak, a férj az első coitust csizmában végzi,

131 Trizsben (Borsod-AbaújZemplén m.) baltát kell tenni nászéjszaka az ágy alá e célból.

132 A fiúgyermek biztosítása érdekében vigyázni kell, hogy a közösüléskor a nő ne tartsa nyitva a száját (Bács m., Torda-Aranyos m.),

133 sőt esetleg a férje fogja be neki (Krassó-Szörény m.)

134 vagy mindketten erősen „kunják össze a szájukat" {Csanád, Pest m.).

135 A Szuha völgyében viszont úgy tartották, ha a menyecske a nászéjszakán eltátotta a száját vagy nevetett, akkor fia született.

136 Egy 1751-ben feljegyzett jótanács szerint a fiúcskát akarók, amikor „a jovára jöttek", mindketten kapják össze a szájukat, s az asszony gyorsan tegye fara alatt keresztbe a kezét.

137 Leány lesz a kicsi Maros-Torda megyében, ha a nő „akkor" kacagott,

138 az aranyosszéki hiedelem szerint, ha a közösüléskor a férfi szája nyitva volt.

139 A Szuha völgyében, Trizsben (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) ha leánya született, azt mondták az apjának: „Biztosan eltátottad a szádat, mikor csináltad", az anyának pedig: „Biztos ríttál a nászéjszakán. Látod lányod lett".

140 Kiss Lajos hódmezővásárhelyi leírása szerint az új párnak arra is van gondja, hogy az ember nadrágja az ágy fejében legyen, azon aludjanak, mert akkor fiú gyermek lesz, ha pedig subán hálnak bodor lesz az eljövendő haja. Arra is ügyel a fiatal férj, hogy a legelső lefekvéskor baloldalára feküdjön, mert akkor fiú lesz, míg ha a jobb oldalára talál feküdni, bizonyosan leány születik.

141 Általánosan elterjedt az a nézet - írja Temesváry R, -, hogyha a férfi „tüzesebb", illetőleg a coitusnál „jobban élvez" vagy „jó kedvében van", vagy jobban behatol a pénissel, úgy fiuk lesz.

142 A Talmud az ellenkezőjét mondja: fiú nemzésekor a nő tüzesebb.

143 l27

SeemayerV., 1936.86. 128 Igézet ne fogja. .71. 129 Temesváry R., 1899.31. 130 Temesváry R., 1899.31. 131 Temesváry R, 1899.30. 132 Kertész Judit: A születés és a kisgyermekkor folklórja a Szuha-völgyben. (Debrecen, 1989) 27. (Gömör néprajza XV. Szerk.: Ujváry Zoltán) 133 Temesváry R., 1899. 31.; Jankó János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. (Budapest, 1893)248. 134 Temesváry R, 1899.31. 135 Temesváry R., 1899.31. 136 Kertész J, 1989. i. m. 27. 137 Ezt az eleink gondolkodásmódjára oly jellemző jótanácsot, melyet a fiú-nemzés dolgában Dobóczky Ádám adott 1751-ben Vali Mihálynak, a hírhedt kuruzslónak, mikor ez nősült, érdemes egészében idézni: „Bizodalmas nagy jó uram! Kedves Sógor Uram! Mivel én öreg ember vagyok, s próbál vitéz a gyermekek építésében, az úr, Sógor uram pedig most kezdi csak a munkát, akartam tanítani, hogy fiat tudgyon csinálni, sógor uram s száját jól befogja: nem úgy, mint az egyszeri varga, hogy mikor a jovára jött, kinyitotta a száját, mondván: „ Phu! vagy Fi, vagy Leány!" és leánya lett. Az asszony pedig a fara alá a két kezét körösztül tegye és így nem reped meg, hanem fia lészen, kire segétse az Atya, Fiú, Szent Lélek, Isten! Amen. " L.: Magyary-Kossa Gy., 1929. I. 349. 138 Igézet ne fogja. .71. 139 Jankó J, 1893. im. 248. 140 Kertész J, 1989. i. m. 27-28. 141 Kiss Lajos: A születéssel, kereszteléssel és felneveléssel járó babonás hiedelmek Hódmezővásárhelyről. Ethnographia, 1919. 84., vö.: Temesváry R., 1899. 31. 142 Temesváry R., 1899.31. 143 Temesváry R., 1899.31. 327