A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

hajdúdorogi (Hajdú-Bihar m.) menyasszonyi ággyal kapcsolatban pl. azt jegyezte meg a korabeli krónikás a XIX. század közepén: „ Sajnálatra méltó azon nő, ki e vidékre talál férjhez menni; mert oly kemény menyasszonyi ágyba vezeti őt férje, milyenről csak nem is álmodott. Ugyanis itt ha nem is általában minden háznál, de mégis legtöbb helyen faagy helyett sártéglából épült ágy divatozik."*

0 Volt ahol csak az esküvő napján mentek kikérni a menyasszony ágyát, vagy ha ez már előzetesen meg is történt, csak a lakodalom napján, a fiatalok lefekvése előtt vetették meg először.

81 Az ágyvetés általában a nyoszolyóasszonyok

82 feladata volt. A Borsod megyei palócoknál nyoszolyóasszonyok szám szerint négyen vagy hatan végezték ezt a szertartásszerű munkát.

83 Orhalomban egyetlen személyre, a menyasszony keresztanyjára vagy más, közeli, tekintélyes idősebb nőrokonra hárult.

84 A szilágysági oláhoknál a vőlegény anyja vetett ágyat friss szénára az új párnak a lakodalom napján.

85 Fontos mozzanatnak számított a szertartáson elkészített nászágy beszentelése is, az ún. benedictio thalami, amikor az új házasok nyugalomra térésekor a pap megáldotta a hitvesi nyoszolyát.

86 Ennek az egyházi szertartásnak a nyomai a középkorig vezethetők vissza. A házasságkötés, s ezen belül a nászéjszaka, mint a szexuális élet megengedett, sőt szentesített kezdő alkalma, az új pár együvé tartozását, szerelmét, s elsősorban termékenységét biztosító mágia gyakorlására adott lehetőséget.

87 Ilyen termékenységvarázsló célzata volt az ifjú férj számá80 Réső Emel S, 1867. 144. 8

J Tárkony Szűcs E, 1944.68. 82 Ez a gyakorlat általánosnak mondható. A nyoszolyóasszony szó magyarázatánál is ez olvasható többek között: „menyasszony körül szolgálatot tevő nö, különösen ki népies szokás szerént a menyasszonyi nyoszolyát elkészíti..." Ebben segítségére van a nyoszolyóleány ki a nyoszolyóasszonnyal a házastársak ágyát is elrendezi". L.: Czucor G.-Fogarasi J., 1864. i. m. IV. 968. „Nyitravölgyében még e század elején szokásban volt. hogy a nyoszolyóasszony és leányok a menyasszony ágyát elfoglalták a guzsalyra ülve fontak és nem adták oda mindaddig, míg le nem itatták, vagy valamely ajándékkal meg nem vesztegették őket. " - L. uo. 83 Istvánffy Gy., 1911. 164-165. 84 Bakó F., 1948. 148.; Csíkszentdomokoson az ágyat a szomszédasszonyok vetik meg, nem azok, akik vitték. Balázs L., 1994.80. 85 Réső Ensel S. 1867.280. 86 Szendrey Á., 1936. i. m. 148.; Ráth-Végh /., 1993. i. m. 150.; Roszner £., 1887.; Bálint S. kutatásai szerint Tápén az újpár ágyát még a századfordulón is felszentelték. - Bálint S.. 1981. i. m. 33. 87 Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. (Budapest, 1981) 161.; Ezek a jelképes, mágikus cselekedetek kifejeznek reményt és elvárást is az új pár új életével kapcsolatban. Ebből az elvárásból fakad az a szokás, mely a vőlegény (férfi) kötelességére céloz és nemző ereje iránt érdeklődik. A szlavóniai magyaroknál, Harasztiban pl. az ajtó mögötti ülőpadra egy fúrót és sarlót helyeztek. Leterítették zsákkal, s arra ültették az új párt. A sarló jelentése az, hogy az új asszony jó arató, jó marokszedő legyen. A fúró a vőlegénynek szólt, a célzás világos. (Garay A., 1911. 234.) A lakodalomban fölhangzó nóták egy része is a szexualitással kapcsolatos, mint az alábbi, melyben kertelés nélkül rákérdeznek a szaporodás kilátásaira, ily módon:,, Hallod-e, te vőlegény, / Van-e nálad jó kemény? / Ha nincs nálad jó kemény, / Nem is vagy te vőlegény! // Hallod-e, te menyasszony, / Van-e nálad jó haszon? / Ha nincs nálad jó haszon, /Nem is vagy te menyasszony! (Penavin 0„ 1973. 77.) A nótában megfogalmazott kérdés és a rá adott válasz teljesen egyértelmű. Vö.: Ferenczi I., 1982. 931-932.; A teimészetes, egészséges élet tiszta erotikája nyilvánul meg a lakodalmi rikoltozásuk, kurjantások, csujogatók szövegeinek nagy többségében is, melyek szókimondóan, nevén nevezve a dolgokat, a szeretkezéssel, nemi szervekkel kapcsolatosak. Teljesen nyilvánvaló, hogy a nászra való télkészítést, a gátlások lerombolását, az erotika fokozását célozzák a kimondott szó mágikus erejébe vetett hit alapján az első nász sikere érdekében. Aligha gondolhat bárki másra a nászéjszakát megelőző periódusban. (Vö.: Sinkovits F., 1974. 83-138.; Horváth I., 1980. i. m. 157.; Vajda M., 1988. 20); Pl.: „Országúton jut a nyúl, / ég a pinád, majd ki gyúl! / Ihaha!" „Nem messze van ide Sztána, a te pinád mindig várja! / Ihaha! "„Apróra vágott petrezselyem, olyan a pinád, mint a selyem! / Ihaha!" „ A vőlegény olyan buta, / Azt se tudja hunn a lyuka!/Ihaha!" „Három tányér báránhús, / Úgy megdöflek elájulsz!/Ihaha!" (Bogártelke -Bägara, saját gy.) 322