A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

szűzkoszorúját lefekvés előtt a vőfély vette le, és botjára tűzve vitte vissza a mulatságba.

55 Másutt a menyasszonyt keresztanyja, bérmakeresztanyja vagy a nyoszolyóasszony fosztotta meg lánysága eme kellékétől, volt ahol a vőlegényre hárult ez a feladat.

56 Tápén zárt ajtó mögött szentelt gyertya fényénél a legközvetlenebb hozzátartozók: keresztanya, lánytestvérek jelenlétében a közeli rokonságból való házasember, a vőfély mellett serénykedő táncmestör szedte le a koszorút.

57 Számos helyen még a koszorúlevételt követően sem hagyták magukra a fiatalokat, hanem előbb a közeli rokonpk nyilvánosan levetkőztették őket,

58 vagy mindaddig ott maradtak, amíg le nem vetkőztek,

59 s mágikus cselekedetek

60 közepette lefektették, betakarták őket,

61 majd távozásukkor bezárták az ajtót, vagy elvették a padlásra vezető létrát,

62 ha a padra vetettek nászágyat a házasoknak. Volt ahol őrt állítottak az ajtó elé.

63 Bél Mátyás arról ír, hogy miután a menyasszony és a vőlegény lefeküdt, a barátok sok helyen himnuszokat énekeltek a nászszoba ajtajánál.

64 Számos helyen, ahol a fiatal pár mellőzte a násznép kíséretét, fektető szertartását, leste az alkalmas időt, hogy mikor tűnhetne el észrevétlen a kamrába vagy ahol elkészítették számukra a nászágyat. Ez természetesen nem maradt sohasem titokban, alig zárkóztak be a fiatalok, a násznép egy része rögtön ott termett, hogy elénekelje az altató nótát.

65 toknál is miután az új házasokat hálókamrájukba kísérik, ahol „ (amint ők nevezik) lovag/a által a menyasszonyi koszorú egy karddal leüttetik ". - Réső Ensel S., 1867. 154. 5 Bálint S, 1943. 221-222.; Nóvák J., 1914. 96.; Szendrey A., 1931. 272. A vöfélykard, vőfélybot helyenként módosul. Pl. Rákospalotán a múlt század közepén sarlót találunk helyette. Ott miután éjféltájban levették a menyasszony fejéről a koszorút, „azt az öreg vőfél egy sarlóra köti, és bevivén a nép elé, egy verset mond el fölötte, melyben szomorú arczczal ecseteli a menyasszony leányságának halálát, s tudtára adja a vendégeknek, hogy már ezentúl asszony. " - Réső Ensel S., 1867. 228. 6 A koszorú levételét végző személyre vonatkozóan eltérő adatokat találunk. Vö.: Szendrey A., 1931. 272274.; Dömötör S., 1960. 125.; Menyhén a menyasszony bérmakeresztanyja veszi le - Manga J., 1942. 198.; Tordán ez a vőlegény feladata- Bálint S., 1980. 138.; hasonlóan Gomboson is. ahol a levett koszorút a vőlegény a menyasszony ölébe teszi. -Jung K., 1978. 117. i7 BálintS., 1980. 138.; Uő: 1981. i. m. 33. '

8 A régi őrségi lakodalmakban miután a vőlegényt és a menyasszonyt az örömházba bevitték, ahová „ ... a násztiszti személlyeken, némely atyafiakon és néha némely látni kívántsi személlyeken kívül senki bé nem botsáttatik, a banda az ajtó előtt áll meg. A vőfér a vőlegénynek tsizmáját lehúzza, a naszalu személyek a menyasszonynak pártáját vagy koszorúját veszik le, és vetkezni segítvén először a menyasszonyt fektetik le, ezután a vőlegényt kívülről (szélről). Végre a vőfér befedezvén őket, jó ettzokával meg áldja és sokszor dévajkodásbul meg hentergett. " - Dömötör S., 1960. 125. '

9 A Dráva melléki magyaroknál az új párt a vőfély, a két nyoszolyólány s még valaki az ágyasházba kíséri szól egy múlt századi leírás -, „s mindaddig jelen vannak, míg le nem vetkőznek, s azután magukra hagyják őket Jézus nevében. " - Réső Ensel S., 1867. 99.; L. még Seemayer V., 1936. 86. '° A menyasszonyfektetés közben gyakorolt mágikus cselekedetekről a későbbiekben részletesen szólunk. '' Van ahol nemcsak egyszerűen betakarják az ifjú párt, hanem mint pl. a szlavóniai Szentlászlón „ ... a násznép kendőből, pántlikából jegyet rak rájuk, hogy hajnalban hogyan találják meg őket. " - Garay A., 1911. 241. >2 Ezzel a fiatalok zavartalanabb nászát akarták biztosítani. Bármennyire a ház padlása volt a menyasszonyfektetésre a legvédettebb hely, „A padramenetel után a vőlegény jól tette, ha körülnézett: nem bújt-e a kémény mögé valaki, meg a létrát is célszerű volt felhúznia, hogy alkalmatlan látogatót ne kapjanak. " PappJ, 1992. i. m. 218. >3 Rákospalotán a nászszoba ajtajában a kis vőfély állt őrt a vőfélybottal. - Nóvák J., 1914. 95. A BélM., 1984. i. m. 474. '

5 Jankó János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. (Budapest, 1902) 391.; Nyáry Albert: Palócz lakodalom. Néprajzi Értesítő, 1906. 231. 319