A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

Agyszék. Az 1880-as években még fellelhető volt a palócoknál a Heves megyei Bodonban, Balián, Derecskén. Az ágyszéket szalmával megrakták, s lepedővel letakarták, arra 3-4 dereka!lyat tettek, s azt is leborították egy másik lepedővel, aztán ezek fölibe helyezték a 4-5 db ágy-fehel-/ vagy fejelet, melyeket lefekvés előtt ma is leborítanak fehel ruhával vagy (Borsodban) fejel takaraó-va/, hogy portól, piszoktól megóvják, mert különben nem győznék fejel-haj-va/. Takarózni dunnával takaróznak. Istvánffy Gyula nyomán. 1911. 12. NE Az elhalás fontos kelléke volt a menyasszony ágy,

66 de nevezték nászágynak,

61 nyoszolyának

68 is. Számos helyen a lakodalom elhalásának fontos kritériuma volt, hogy az csak a menyaszszony ágyán történhetett. Az ágy egész felszerelése, a dunnák, párnák, paplanok, huzatok, lepedők, takarók mind az asszony kiházasítása révén kerültek a hálókamrába.

69 Az ágynak a házasság szempontjából nagy jelentősége volt. A házasság ágy és asztalközösséget jelentett. Eredetileg az „ágy" szó a fekvőhelyet, illetve az ágybéli portékát jelentette.

70 Mindig az asszony vitte magával a házasságba, mindig az ő kiházasítási tárgya volt, és az ő tulajdonában maradt. A szép ágybéli portékát a lakodalomkor nagyra becsülték, ezért divatozott az I. világháborúig az ünnepélyes hozományviteP

] az esküvőt megelőző napon. Ennek során a vőlegény és pajtásai kocsira rakták és ünnepélyesen körülhordták, megmutogatták a faluban, majd elvitték a vőlegényes házhoz a menyasszony ágybéli portékáját, amelybe nem értették bele a faszerkezetet, az „ágyszéket" vagy nyoszolyát. Ugyanis régen, helyenként néhol századunkig, nem az ágy tartozott a menyasszony hozományához, hanem az ágynak nevezett ágynemű.

72 Az ágyat viszont a vőlegény volt köteles adni. Kalotaszentkirályon is a vőlegény adta az agyi ruhákhoz az ágyat.

73 A vőlegény kötelessége volt az ágyszék elkészítése a pa66 Menyasszony ágya, röviden menyasszony ágy: a menyasszony kelengyéje, főleg ágyneműje. Vö.: Bálint Sándor: Szegedi Szótár (Budapest, 1957) II. 146. 67 Nászágy: ágy, amelyben a vőlegény és menyasszony egybekelésük első éjjelén együtt hálnak. Átvitt értelemben: a vőlegény és a menyasszony első közösülése. Ballagi Mór, 1867. i. m. 11. 321. 68 Noszolya: a házasok ágya, s ez értelemben szoros viszonyban áll a nász, nyoszolyóasszony és nyoszolyóleány, székelyesen nyüszü leány szókkal. - Czuczor G.-FogarasiJ., 1864. i. m. IV. 968. 69 Tárkány Szűcs E., 1944. 75. Elváláskor az ágy hazaviteléhez a menyasszony családja körömszakadtáig ragaszkodott. L. uo.: Ágyvitelkor tréfás egyezkedés folyik a menyasszony ágyáért, ez valamikor nagyon komoly egyezkedést jelenthetett; egy ószentivánon megőrzött népi jogszokás szerint ugyanis, ha a vőlegény a menyasszony ágyáért akár tréfából akár komolyan akárcsak 1 forintot is adott, akkor nem köteles visszaadni, ha a felesége fiatalon, gyermektelenül meghal. - Bálint S., 1980. 97. 70 Magyar Néprajzi Lexikon (Budapest, 1977) I. 45.; Cs. Sebestyén Károly: Ágy a magyar parasztházban. Ethnographia 1954.374. 71 Magyai-Néprajzi Lexikon (Budapest, 1979) II. 590.; Fél E.~Hofer T.. 1969.; Bakó F., 1948.; Vő: 1955. 364369. 72 A XIX. sz. elején még a köznyelvben is az ágy a fekvőhelynek csak a puha részét jelentette. Cs. Sebestyén K., 1954. i. m. 374. 73 Fél E.-Hofer T., 1969. 17. 320