A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

A lakodalmi szertartás részeként ez sem számított a fiatalok magánügyének, hanem nagy gonddal előkészített, figyelt, társadalmilag ellenőrzött esemény, tehát közügy volt.

6 A gazdag, színes lakodalmi leírásokban azonban többnyire csak szórványos adatokat találunk erről, csupán néhány tanulmány szentel kisebb-nagyobb figyelmet vizsgálatára.

7 A kérdéskörre vonatkozó jogi népszokásokat Tárkány Szűcs Ernő tárta fel.

8 A születéssel,

9 szerelmi varázslással,

10 s általában a népi hiedelmekkel foglalkozó történeti és recens anyagban," a trufák, igaz történetek, népi anekdoták között találunk idevonatkozó adalékokat.

12 Érdekes leírásokkal, számos vizsgálati szemponttal gyarapították a nászéjszakára vonatkozó ismereteket a paraszti önélet5 Magyar Néprajzi Lexikon (Budapest, 1980) III. 697.; A magyar nyelv értelmező kéziszótára (Budapest, 1980) V. 131.; Tárkány Szűcs £., 1981. 397.; £ Lackovits E. 1982. 705. Szenti T, 1985. 284-286.; Vajda M., 1988. 32.; Dr. K Dielz-dr. P. G Hesse: Szexológia. (Budapest, 1975) 262-263.; Lexikon a szerelemről. (Szerk.: dr. Popper Péter, Budapest, 1987) 169-170.; Nagy 0., 1983. 371., 373.; Burány Béla: Szomjas a vakló - 66 vajdasági magyar erotikus népmese (Budapest, 1988) 125.; Ujváry Z. 1986. 172-173.; A mai irodalmi és köznyelvben általánosan ismert nászéjszaka kifejezés korábban nem lehetett közkeletű, ugyanis hiába keressük a különböző történeti- és tájszótárakban, azokban ilyen címszó nem szerepel. Vö.: Czucor G-FogarasiJ., 1864. i. m; Szarvas G-Simonyi Zs. (szerk.) 1890. i. m; Szinnyei József: Magyar tájszótár (Budapest, 1893-1896); Csüry Bálint: Szamosháti Szótár III. (Budapest, 1935-1936); Kiss Géza: Ormánsági Szótár (Budapest, 1952/ Bálint Sándor: Szegedi Szótár (Budapest, 1957); A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (Budapest, 1970) II.; A múlt századi szótárak közül Ballagi M., 1867. i. m. 11. 321. szerepel ily módon: ,/iászának éjjelén veszté el vőlegényét". 6 Tárkány Szűcs E, 1981. 397. 7 Terjedelmi korlátok miatt nem vállalható fel e helyen az idevonatkozó szakirodalomra való hivatkozás, ezekre a tanulmányban utalunk. Csupán megemlítjük, hogy Györgyi E., a házasságkötés szokásairól írott összefoglaló tanulmányában kitér a kérdéskör vizsgálatára. L.: Györgyi E., 1980. 64-65.; A lakodalom című tanulmánykötetben (Szerk.; György E., Budapest) - megjelenés alatt az Akadémiai Kiadónál; Vajda Mária: Nászéjszaka c. cikke szentel figyelmet a probléma felvázolására. Jelen tanulmány annak kiteljesítése. 8 Tárkány Szűcs E., 1981. 337-338., 397-401. 9 Temesváry Rezső. 1899.; Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén. (Debrecen, 1986) Studia Folkloristica et Kthnographica 18. - alapos szakirodalmi összefoglalóval. 10 Kiss József: Szerelmi banák. (Budapest, 1989) 9-33.; Igézet ne fogja. Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos „babonaszótára" nyomán írta: Fazekas István és Székely Sz. Magdolna (Budapest, 1990) 51-58., 68-71.; Wislocki Henrik: Szerelmi jóslás és szerelmi varázslás az erdélyi sátoros czigányoknál. Ethnographia 1890. 237-277.; Rotschnek Jenő: Boszorkány füvek, boszorkánykenöcsök, bájitalok. = Debreceni Szemle 1935. 371-375.; Uő: A szignatúra. = Természettudományi Közlöny 1925. 162-164.; Ráth-légh István: A szerelmes ördög. (Budapest, 1993) 143-156.; Bányai Rezső: Szerelmi varázslatok és babonák. (Budapest, 1923); Fónagy Jván: A mágia és a titkos tudományok története. (Budapest, 1943); Gönczi Ferenc. Szerelmi termények Göcsejben és Hetesben. (Ethnographia, 1907); Tolnai Vilmos: Főzik a kapcáját, bocskorát. (Ethnographia, 1918) 11 Gurevics, Áron Jakovlevics: A középkori népi kultúra. (Budapest, 1987); Cs. Pócs Éva: Kötés és oldás a magyar néphitben. Ethnographia 1963. 562-612.; Komáromi Andor (szerk.): Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. (Budapest, 1910); Schräm F.. 1970., 1982.; Gedainé Kölnéi Lívia: Az anyákkal és a kisgyermekkel kapcsolatos szokások és gyógyítások. Magyarországi boszorkányperek tükrében a XVI-XVIII. században. In: Orvostörténeti Közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)217-227.; Vajda M.. 1996. 19-22.; Krupa András: Hiedelmekvarázslatok - boszorkányok. (Békéscsaba, 1974) 59-81. 12 Magyar népmese katalógus 7/B - A magyar népmesék trufa- és anekdotakatalógusa. (Összeállította és a bevezetőt írta: Vehmas Marja, Benedek Katalin közreműködésével, Budapest, 1988) 109-110., 162.; Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok II. (Pécs, 1940) 447-448., 524.; Nagy 0., 1977. 168-170., 205-207., 256-258.; Uő: Újabb paraszt dekameron. - A szerelemről és a házasságról. (Budapest, 1983) 370-377.; Balázs Lívia: Rábaközi paraszt dekameron. Válogatás rábapordányi tréfákból és elbeszélésekből. (Szombathely, 1991) 19.; Ujváry Z, 1986. 172.; Vajda M., 1988. 118-119., 127.; Burány Béla: Szomjas a vakló. 66 vajdasági magyar erotikus népmese. (Budapest, 1988) 26-29., 43., 46., 48-49., 125-126.; Uő: A legkisebb királylány kívánsága. 88 erotikus vajdasági népmese. (Budapest, 1990) 13-18. 312