A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Magyari Márta: „Szépség Pászka, az Úr Pászkája” A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái

előtét. Amikor a pászkák már megsültek, az előte leemelése után pedig ugyancsak a kemence felé fordulva azt mondja: „Na, hál istennek!", s csak ezután kezdi kiszedni azokat a kemencéből. 15 Nyíracsádon a közelgő ünnep fogalomkörébe tartozó mondatok hangzanak sütés előtt és után. Itt emlékeznek arra is, hogy még az 1930-as és 40-es években a Krisztus feltámadt! Valóban fel­támadt mondat családi körben, a kemence előtt a sütés megkezdésekor ószláv nyelven hangzott el. Néhány idősebb asszony napjainkban is háromszor vet keresztet minden megsült pászkára, ami­kor a kemencéből kiveszi, s közben mondja: „Krisztus feltámadt!", segítője pedig mindannyiszor felel rá: „ Valóban feltámadt!" ,|6 „Sose felejtem el, hogy mikor még otthun vótam, hogy az anyám odaültetett a kemen­ce elibe, osztán mikor tette befele a pászkákat, nem is tudom mán hogy mondta, elfelejtet­tem, nem magyarul, Krisztus föltámadt, én meg mondtam rá, Valóban feltámadt. Sose fe­lejtem el, direkt azért ültetett oda, hogy én feleljek neki. Csak akkor csinálta ezt, amikor berakta a kemencébe apászkát. " (Pósán Lajosné, sz. 1926. Nyíracsád) A megsült pászkákat még melegen abrosszal takarják le, hogy ne keményedjen meg a tetejük, néhol még melegen átkenik zsírral, hogy szép fényes legyen. Hagyománynak tekinthető már nap­jainkban az is, hogy a pászkasütés alkalmából a kelt tészta egy részéből rudas kalácsot mákos, lekváros rudakat, diós tekerőst vagy túrós bélest is sütnek. A pászkasütés nemcsak azért a legfontosabb mozzanata a húsvéti ünnepi ételek elkészítésé­nek, mert időigényes, és hozzáértést követelő művelet, hanem azért is, mert egyfelől szimbolikus értelmet is tulajdonítanak a pászkának „az csak kerek lehet, mert az tulajdonképpen az Úrjézust jelképezi" 17 vélik Nyírábrányban, s ez összecseng a pászka részeivel kapcsolatos hajdúdorogi és hajdúböszörményi magyarázatokkal, másfelől a pászkasütés az asszonyi tevékenységi körnek olyan része, melynek produktuma a családi körön túli nagyobb nyilvánosság elé kerül a szentelés során. Nem véletlen ezért, hogy számos visszaemlékezés szól arról, hogy minden asszony töreke­dett arra, hogy nagyon szép legyen a pászkája. „Ez mintha olyan vetélkedés lett vóna" - emlékez­nek Hajdúböszörményben. „ Úgy szeretné az ember, hogy jó lenne, mer mindenki azt szeretné, hogy az övé lenne a legszebb. Úgy lesik az egyik a másiknak a kosarát. " (Makkai Mária, sz. 1913. Hajdúbö­szörmény) „ Volt aztán vékonyabb tésztából, vastagabból, ki hogy tudta, ki milyen ügyes volt, de mindenki igyekezett nagyon szépet. " (Oláh Mihályné, sz. 1930. Pocsaj) „Arra mindenki nagyon kényes vót, hogy szíp legyen a pászkája. " (Szopkó Jánosné, sz. 1921. Nyíracsád) „Arra emlékszem, mikor én új asszony lettem, azt mondtam az uramnak, Ferencnek, hogy idefigyeljél, sütök olyan pászkát, hogy olyan még nem vót a templomkertbe. Hát e meg megmondta itthon, oszt rettenetesen nevettík, az anyósom, meg az anyám, oszt mondták, hogy na, hát akkor aztán csudálatosnak kell lenni, mer ott mán nagyon sokféle vót. Oda a nem tudom hány száz éves templom körül, hát oda mán rengeteget vittek, hát 15 Saját gyűjtés, 1992. 16 Saját gyűjtés, 1990. 17 Lutsch Györgyné, sz. 1928. elbeszélése alapján. 284

Next

/
Thumbnails
Contents