A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Magyari Márta: „Szépség Pászka, az Úr Pászkája” A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái

előtét. Amikor a pászkák már megsültek, az előte leemelése után pedig ugyancsak a kemence felé fordulva azt mondja: „Na, hál istennek!", s csak ezután kezdi kiszedni azokat a kemencéből.

15 Nyíracsádon a közelgő ünnep fogalomkörébe tartozó mondatok hangzanak sütés előtt és után. Itt emlékeznek arra is, hogy még az 1930-as és 40-es években a Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt mondat családi körben, a kemence előtt a sütés megkezdésekor ószláv nyelven hangzott el. Néhány idősebb asszony napjainkban is háromszor vet keresztet minden megsült pászkára, amikor a kemencéből kiveszi, s közben mondja: „Krisztus feltámadt!", segítője pedig mindannyiszor felel rá: „ Valóban feltámadt!"

,|6 „Sose felejtem el, hogy mikor még otthun vótam, hogy az anyám odaültetett a kemence elibe, osztán mikor tette befele a pászkákat, nem is tudom mán hogy mondta, elfelejtettem, nem magyarul, Krisztus föltámadt, én meg mondtam rá, Valóban feltámadt. Sose felejtem el, direkt azért ültetett oda, hogy én feleljek neki. Csak akkor csinálta ezt, amikor berakta a kemencébe apászkát. " (Pósán Lajosné, sz. 1926. Nyíracsád) A megsült pászkákat még melegen abrosszal takarják le, hogy ne keményedjen meg a tetejük, néhol még melegen átkenik zsírral, hogy szép fényes legyen. Hagyománynak tekinthető már napjainkban az is, hogy a pászkasütés alkalmából a kelt tészta egy részéből rudas kalácsot mákos, lekváros rudakat, diós tekerőst vagy túrós bélest is sütnek. A pászkasütés nemcsak azért a legfontosabb mozzanata a húsvéti ünnepi ételek elkészítésének, mert időigényes, és hozzáértést követelő művelet, hanem azért is, mert egyfelől szimbolikus értelmet is tulajdonítanak a pászkának „az csak kerek lehet, mert az tulajdonképpen az Úrjézust jelképezi"

17 vélik Nyírábrányban, s ez összecseng a pászka részeivel kapcsolatos hajdúdorogi és hajdúböszörményi magyarázatokkal, másfelől a pászkasütés az asszonyi tevékenységi körnek olyan része, melynek produktuma a családi körön túli nagyobb nyilvánosság elé kerül a szentelés során. Nem véletlen ezért, hogy számos visszaemlékezés szól arról, hogy minden asszony törekedett arra, hogy nagyon szép legyen a pászkája. „Ez mintha olyan vetélkedés lett vóna" - emlékeznek Hajdúböszörményben. „ Úgy szeretné az ember, hogy jó lenne, mer mindenki azt szeretné, hogy az övé lenne a legszebb. Úgy lesik az egyik a másiknak a kosarát. " (Makkai Mária, sz. 1913. Hajdúböszörmény) „ Volt aztán vékonyabb tésztából, vastagabból, ki hogy tudta, ki milyen ügyes volt, de mindenki igyekezett nagyon szépet. " (Oláh Mihályné, sz. 1930. Pocsaj) „Arra mindenki nagyon kényes vót, hogy szíp legyen a pászkája. " (Szopkó Jánosné, sz. 1921. Nyíracsád) „Arra emlékszem, mikor én új asszony lettem, azt mondtam az uramnak, Ferencnek, hogy idefigyeljél, sütök olyan pászkát, hogy olyan még nem vót a templomkertbe. Hát e meg megmondta itthon, oszt rettenetesen nevettík, az anyósom, meg az anyám, oszt mondták, hogy na, hát akkor aztán csudálatosnak kell lenni, mer ott mán nagyon sokféle vót. Oda a nem tudom hány száz éves templom körül, hát oda mán rengeteget vittek, hát 15 Saját gyűjtés, 1992. 16 Saját gyűjtés, 1990. 17 Lutsch Györgyné, sz. 1928. elbeszélése alapján. 284