A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Magyari Márta: „Szépség Pászka, az Úr Pászkája” A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái

Hajdúdorogi pászka Hajdúdorog 1985. Hapák József felvétele „ A pászkát úgy csinálták, hogy kalácstésztát gyúrtak be és akkor vágtak a tésztából, azt három ágba összefonták és egy lábosba, a kemencébe megsütötték. Mikor kivették, szépen, nem hagyták, hogy megégjen, akkor letették az asztalra lefedték vászon kendövei, hogy megpuhuljon és akkor húsvét első napján tojást tettek bele. Színes festett tojást és úgy vitték a templomba. Vágtak egy kis lyukat a tojásnak, a hegye, hogy belemenjen. Ahányan vótak a családba, annyi tojást raktak rá. " (Marozsán Szilvia, sz. 1918. Pocsaj) A megformált nyers pászkatészta kelését az edények emelgetésével szokták ellenőrizni. Súlyából tudják megállapítani, hogy eléggé megkelt-e már, ha nehéz, még nem alkalmas a sütésre. Megrázni, ütögetni azonban nem szabad, mert „összeszakad a bélé" (Hajdúböszörmény).

14 Közvetlenül a sütés előtt mindenütt tojás sárgájával kenik be a tészta tetejét. A pászkát az 1950-es évekig kizárólag csak kemencében sütötték. Mivel ma már kevés használható kemence található a falvakban, sok családban a hagyományos formájú húsvéti pászkát gáz vagy villany tűzhelyen sütik. Elvétve azonban napjainkban is előfordul, hogy nagyobb mennyiségű pászka sütésére befűtenek a régi kemencékbe. Nyíracsádon és Fülöpön a pászka sütéséhez kapcsolódva a következő szokásszerü cselekmények, párbeszédek emléke őrződött meg, illetve részben még napjainkban is élő gyakorlatnak tekinthető. Fülöpön miután a pászkákat elhelyezték a kemencében a gazdasszony a kemence szája felé fordulva ezt mondja: „Istenem segíts!", s csak ezután zárja be a kemence ajtót, helyezi el az 14 Kövesdi Ferencné elbeszélése alapján, 1993. 283