A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Magyari Márta: „Szépség Pászka, az Úr Pászkája” A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái

gatták azt a kis tésztát és akkor odatették azt a kis pálcát és rásondorították. Az a rózsa, ahogy a pálca úgy benne vót szépen tartotta magát. Mer nem egy fadarabot vett fel ugye, hanem a szentelt sutkát." (Kövesdi Ferencné, sz. 1927. Hajdúböszörmény) A bihari falvakban a hagyományos módon készülő pászka három részből áll. Egy cipószerű alsó részből, két erre ráboruló, egymáson keresztbe fektetett tésztafonatból, valamint egy hoszszabb, az egészet körbeölelő fonatból. Vértesen három ágba fonják a tésztát, s a felső fonatról azt tartják, hogy az olyan „töviskoronaszerű".

13 Nagylétán a tésztafonatok tetszőlegesen készülnek két és három ágú fonással. A pászka e két díszítőelemét keresztnek és koszorúnak nevezik. „Kerek lábosba sütöttük a pászkát. A tetejére fontunk fonatot, körbe tettük koszorúnak, a közepire megint keresztbe, az is összefonva, keresztet tettünk rá. Csak két ágba lefontuk azt a tésztát. Legelébb tettük a keresztet, aztán fontunk egy olyan nagyon hosszút, ami az egész lábost körül betakarta. Az alját, azt csak szépen tisztán tettük bele. " (Fülöp Jánosné, sz. 1914. Nagyléta) „A közepén egy kisebb darab van, azután egy egész hosszú tísztábúl csinálunk víkonyat, aztán azt úgy fonjuk mint a hajat, három ágba. Akkor az egyiket így tesszük, a másikat meg keresztbe rá. Akkor két ágra megfonunk egy másikat. Ez háromágas, ez meg kétágas. A szélire körbe kétágas kerül. Azér csináljuk így, hogy szép legyek. Ez pászka, ez húsvéti pászka, ez nemcsak egy kalács. Amikor csak úgy kalácsot sütünk, akkor azt csak úgy tekerjük kerekre, de ez pászka, húsvéti pászka. Nincs tojás a tésztájába, csak liszt, cukor, élesztő, olaj. " (Szima Gáborné, sz. 1928. Nagyléta) Álmosdon és Bagamérban is hasonló formájú pászkát sütöttek, részeit itt is keresztnek és koszorúnak hívják. Kokadon a fonatok végeire a tésztából kivágott FKVF betűket raktak. „Egész nagyokat sütöttek a kemencébe tepsibe. Három ágba vót fonva a tészta, akkor így keresztül a tetőn, akkor így megint. Körbe is vót fonat, ahol a fonatok összeértek, a végein, ott vótak a betűk F K VF. Feltámadt Krisztus, Valóban Feltámadt. Ki milyen család vót, akkora pászkát csinált. Nagy családnak, mi sokan vótunk, nagy pászka kellett. " (Gombos Lajosné, sz. 1906. Kókad) A többi bihari faluban szokásoshoz hasonló felépítésű pászkát sütöttek Pocsajban is, itt azonban a már megsült pászkákat sajátos módon díszítették. Tetejére a fonatok között késsel kis kerek lyukakat vágtak és ezekbe hagymahajban festett főtt tojásokat illesztettek. „ Magát a pászkát azt csak úgy megsodorja, alágyűri, beleteszi a lábosba. És akkor csinál nagyon hosszú kis tésztákat és azt hármasba fonja és kereszt alakúra teszi a közepére, és a legtetejére még tesz egy kört és az van a lábos szélin, de azzal már meg kell, hogy várja, míg egy kicsit megkel a kalács. És akkor tojást tettek bele. A pászkát kilyukasztotta, kifaragta és ő úgy beleillesztette a tojást. Kilyuggalta a tetejét, mer ugye volt ez a kereszt rajta és akkor körbe volt ez a másik fonás és akkor volt rajta négy kis hely, azt szépen kivágta késsel és beleillesztette a tojást. Akinek nagyon sok volt, meg nagyon szép volt, az körberakta tojással. Héjjastól festve tették a tojást a pászkára. Anyám általába négy tojást rakott a pászkára. Mindenki úgy vitte, mindenki illesztette bele, senkié se gurult. " (Oláh Mihályné, sz. 1930. Pocsaj) 13 Magyar Gáborné elbeszélése alapján, 1994. 282