A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Magyari Márta: „Szépség Pászka, az Úr Pászkája” A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái

„... készítenek egy négyágú tésztafonatot, amellyel körülfogják a lepényt. Ez a töviskoszorút, töviskoronát jelképezi. A következő mozzanatban ismét két négyágú fonatot készítenek, melyet az eddig tepsibe rakott tésztán keresztbe helyeznek el. Ez a kereszt jelképe. Majd egy kétágú tésztafonattal fogják körül az egészet, tulajdonképpen beszegik. Ezt egyesek perecnek nevezik, mások úgy mondják, hogy ez a teljessé tétel. Végül utolsó mozzanatként 5 rózsát helyeznek el szimmetrikusan. Egyet középen, négyet szélen. Ez Krisztus 5 sebét jelképezi. "

n A pászka részeihez fűződő biblikus magyarázatoknak más változatai is ismertek Hajdúdorogon. A négyes fonás, melyet fonásnak és láncnak is neveznek, jelképezi azt a láncot, amivel Krisztus kezét összeláncolták.

12 A tetejére kerülő kétágú fonat pedig koszorú vagy korona néven is ismert. Hajdúböszörményben a pászka hasonló felépítésű, egyes részei itt is a dorogival közel azonos bibliai jelképiséget testesítenek meg. A pászka alján lévő kis cipó itt egy más értelmezés szerint a Golgota hegyet ábrázolja. „Az a cipó a Golgota hegynek vagy minek az ábrázolatjára van, úgy hitték. Ezt aszerint rakjuk, amilyen nagyságú az edény. Ez meg lesz egy kereszt alak rajta. Ezt is van, aki másformán csinálja, hogy meg is fonja, én csak megsodrom, kettévágom és úgy teszem rá a keresztbe. Ez a kereszt, majd most mán teszem rá a következőt, az lesz a töviskorona. Azt is úgy sodrom, csak az már kettő, kettőt sodrok össze. Van aki hármat. Én így láttam anyámtúl, én mindig kettőt szoktam összesodorni. " (Kövesdi Ferencné, sz. 1927) „Egy kerek részt, ilyen cipószerűséget teszünk az aljára és az ábrázolja az Úrjézus testit. És akkor fonunk két ilyet, az a keresztet ábrázolja és akkor teszünk körbe egy koszorút és az meg a töviskoszorú. És még öt rózsát teszünk, az az Úrjézus öt sebe. így rakjuk össze. A keresztet meg a koronát is két ágba megfonjuk, úgy rakjuk rá. " (Makkai Mária, sz. 1913. Hajdúböszörmény) A rózsa készítésekor a kelt tésztához még tojást, zsírt és lisztet adnak, s ezt újra összegyúrják. Ebből a tésztából sodrófával hosszú csíkokat nyújtanak és ezeket késsel egyik oldalukon sűrűn bevagdossák. A tésztacsíkot ezután feltekerve helyezik a félig megkelt pászkára. A pászka tésztájába ujjal kis lyukat fúrnak és ebbe rakják bele a rózsát. Hajdúböszörményben szokásban volt az is, hogy a rózsa tésztáját a virágvasárnapi barkából vágott kis pálcára tekerték fel és ezzel együtt sütötték meg. „A rózsának a tisztát azt egy kicsit átgyúrjuk liszttel, hogy keményebb legyen. És akkorfelsodorjuk egy olyan kis faággal szentelt sutkának hívjuk és kis lyukat fúrunk bele a tésztába, úgy dugjuk bele. Ahogy kél a tiszta, ahogy benne van az a pálca jobban megtartja. És akkor úgy csináljuk, hogy szép egyforma legyen." (Kocsis Antalné, sz. 1930. Hajdúböszörmény) „ így rácsavarta anyám is a rózsát a pászkán a sutkára. És hát vót egy olyan gúnyolódás sógora, oszt ahogy megszegték, hát látszott. Oszt azt mondta, hogy, na, mi van, fát is tettél bele? Azt mondta anyám erre, hogy utána soha többé nem tekerte fel. Nem csinálta többet anyám, mer úgy kiviccelte véle. De szokás vót, hogy így csinálták. Megvagdal11 Mezősi József: Húsvét Hajdúdorogon. Múzeumi Kurúr, 1978. 26., 27-35., 32. 12 Orosz Erzsébet, sz. 1917. Hajdúdorog, elbeszélése alapján. 281