A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Magyari Márta: „Szépség Pászka, az Úr Pászkája” A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái

sütöttek, addig napjainkban egyre kisebb edényekben, lábosokban sütik. A megformálás azonban ha kisebb méretben is, a hagyományok által előírt szabályok szerint történik napjainkban is. A nyírségi falvakban a pászka tésztáját az egész kelt masszából késsel kihasítva, többnyire megformálás nélkül egy darabban helyezik a sütőedénybe, de újabban előfordul az is, hogy a pászkának ezt a részét három ágba font tésztából alakítják ki, a fonatok végeit az aljára hajtják. A pászkatésztát rövid ideig kelesztik, majd tetejét tésztából formált apró díszekkel látják el, helyi szóhasználat szerint: cifrát tesznek rá. Nyíracsádon a díszítésre szolgáló tésztát nyújtófával hoszszúkásra elnyújtják, majd egyik szélét cakkosra behasogatják, s körben a tepsiben lévő tészta szélére helyezik, ez a koszorú. Ha a hosszúkásra elnyújtott tésztát mindkét oldalán ferdén hasogatják be, akkor a belőle kialakított díszt rozmaringosnak nevezik. Ebből általában két szálat szoktak keresztben a pászka tetejére helyezni. A díszítmény állandó szerkezeti eleme a közepén elhelyezett kereszt, ennek szárai átlósan többnyire az edény széléig érnek. Ezt a kereszt alakot gyakran egyszerűen egy sodort tésztacsíkból alakítják ki. Az üresen maradó helyekre még további apró díszeket is raknak. Ha a bevagdosott tésztacsíkot félkörívben meghajlítják kakastaréjszerű formát kapnak. A leggyakrabban használt díszítőelemet egy pogácsa nagyságú, ellapogatott tésztadarab bevagdosásával nyerik. A korong alakú tésztát négyfelől bevagdossák, ez a kelesztés után kissé szétnyílik és görög keresztre emlékeztető alakot mutat. Az így kialakított cifrát rózsának, keresztnek és csillagnak is nevezik, ezek elhelyezésének kétféle hagyományos módja van. Nyíracsádon ötöt raknak belőlük a pászkára, a kereszt négy szárára egyet-egyet az ötödiket pedig középre. Nyírábrányban emellett csinálják úgy is, hogy a kereszt szárai által határolt negyedek közepére helyezik a kis kereszteket. Nyíradonyban a pászka alját is megfonják és a tetejére a keresztet háromágú tésztafonatból alakítják ki. A fonatok közé a tésztából kivágott apró FKVF betűket raknak, melynek jelentése: Feltámadt Krisztus, Valóban Feltámadt.

10 Nyíracsádon néhány háznál a pászka díszítéséhez hozzátartozik az is, hogy sütés előtt a nyers tészta közepébe egy 4-5 cm hosszú szentelt barka ágat, sutkát dugnak. „ Mikor megkél a tiszta, akkor szípen annyit vágok belüle, amennyit gondolok. Meglisztezzük a táblát, ráteszem azt a kis tisztát, oszt egy kicsit megnyújtom, de nem nagyon, hogy ne legyek a bélé sodrott. Kiveszek három kis darabot, úgy megnyújtogálom, egymásra teszem a végit, három ágba befonom. Mikor befontam, akkor megfogom a két végit, oszt összefogom, úgy teszem bele a tepsibe, az szípen belekél. Meg aztán teszünk rá keresztet, rá kell tenni, meg beledugjuk a sutkát. Egy kis ág sutkát törünk, azt dugjuk a közepibe, aztán hagyjuk még kelni egy kicsit. A tojást felverem egy kicsit, van olyan libatallúm összekötve, azzal szípen bekenem a tetejit." (Czirják Józsefné, sz. 1921. Nyíracsád) A Hajdúságban, Hajdúdorogon és Hajdúböszörményben a pászka megformálása hasonló módon történik, ugyanakkor egységesebben is, szigorúbb szabályok szerint, kevesebb variációs lehetőséget megengedve. Jellemző sajátosság továbbá itt az is, hogy a pászka egyes részeihez, a díszítmény egyes elemeihez napjainkban is közismert biblikus jelképiség kötődik. Hajdúdorogon a megkelt kalácstészta tetejét leszedik és félreteszik, ebből készül majd a díszítmény, a rózsa. A tésztából ezután egy cipó nagyságú darabot, lepényt kiszakítanak, ezt helyezik a kizsírozott tepsi aljára, ajjának, vagy kenyérnek nevezik. Ez jelképesen Krisztus teste. 10 Petrovszki Ildikó gyűjtése, 1991. 280