A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Szűcs Ernő: A Debreceni Gazdák Bankja Rt. (1911–1938)

Ez az 1936-os kimutatás jól mutatja, hogy a Debreceni Gazdák Bankja Rt.-nek összesen 300 900- pengő lett volna a visszleszámítolási kerete, és ezt túllépve 311 530- pengőt használt fel, azaz további visszleszámítolási lehetősége egyáltalán nem maradt. A szokványostól eltérő volt az is, hogy túl sokfelé helyezték visszleszámítolásra a váltóikat, ami a bank iránti bizalmat mérsékelte. Nem lehet e kérdésnél arról sem hallgatni: a bank szorultságában már kétes váltókat is tovább adott, ami nyilvánvalóan csakis a bankpartnerek hátrányára történt. A pénzügyi romlás személyi változásokat is hozott. A revizorok kívánságára 1936-ban ugyanis nemcsak a vezérigazgató fizetését csökkentették, hanem Pákozdy Sándor ny. alispánnak, a bank elnökének a tiszteletdíját is, ezért Pákozdy megbízatásáról lemondott. 1937 júliusára egy terv született a bank megmentésére. Halász György debreceni ékszerész két másik tőkepénzes társával kijelentette, hogy hajlandók a részvények többségét megszerezni és 80 000- pengővel tőkét emelni, ha a régi részvényeket 1- pengőre lebélyegzik, és a különbséget, a 22 ezer pengő nyílt tartalékkal együtt a behajthatatlan követelések számlájára vezetik. A tőkeemelés után lenne az intézet saját tőkéje: 8 ezer db a/10- pengős új részvény 80 000 P 8 ezer db a/1- pengős régi részvény 8 000 P azaz 88 000 P. Ezenkívül 100 000 pengőt betétben elhelyeznek és azt öt évre lekötik. A következő évben (1938-ban) újabb 100 000,- pengőt helyeznek el a betéti számlán ismét öt évre lekötve, a nyereséget tíz évig nem vennék fel, de kívánják, hogy az Ármentesítő Társulat 50 000,-, a római katolikus egyház 90 000- pengős betétjei szintén öt évig maradjanak érintetlenül. Az ingatlan eladásoknál, az esetleges veszteségekért a régi igazgatóság vállaljon kezességet.

26 Ez az elképzelés nem valósult meg, hanem az 1938. nov. 19-i rendkívüli közgyűlésen elhatározták, hogy a veszteségek fedezésére az addigi 10 pengős részvényeket 5 pengőre lepecsételik, így a volt 80 OOOrn- pengős részvénytőke 40 000- pengőre mérséklődik, s ezzel a tőkével társul be a Debreceni Gazdák Bankja Rt. a Gazdasági Takarékpénztár Debrecen, valamint a Tiszántúli Mezőgazdasági Hitelintézet által alkotott fúzióba. Az így létrehozott új pénzintézet neve Váradegyházmegyei Takarékpénztár Részvénytársaság lett. 1946-ban ez a cég az alispáni hivatal óhajára felvette a Hajdú megyei Takarékpénztár Rt. nevet.

27 Megszűnt tehát az 191 l-ben alapított Debreceni Gazdák Bankja Rt., s a helyére lépő, fúzióval létrejött bankot 1943 márciusában dr. Simon György sorsjegyárusító és szegedi zálogház tulajdonos felvásárolta (az új intézmény részvényeinek 66,4%-át). A következő hónapban (április) megtartott közgyűlésen dr. Simon György feleségét és Ferenc nevű fivérét igazgatósági tagokká választatta meg, ami a részvényesek körében nyugtalanságot váltott ki. Több igazgatósági tag is lemondott, a betevők közül többen felmondták betétjüket, rövidesen 192 000- pengő kivét következett be a számlán. Dr. Simon ezt zökkenőmentesen kifizette, sőt az új igazgató és családja olyan jelentős összegeket helyezett el a bankban, hogy már április 30-án 147 000- pengővel haladta meg a betéti állomány az előző évi december 31-i állapotot. A Pénzintézeti Központ szakemberei szerint a takarékpénztár családi részvénytársasággá lett, ami ajánlatossá teszi az óvatosságot. Ugyanakkor dr. Simon György még további kisebb pénzintézeteket be óhajtott olvasztani, s így akart egy nagyobb bankot létrehozni. A bankot azonban 1948-ban államosították. 26 OL Z 93. tétel 123. csomó (Alföldi Takarékpénztár) 27 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve IV. (1977) 105-106. 272