A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Szűcs Ernő: A Debreceni Gazdák Bankja Rt. (1911–1938)

megjelenésének idejére kiszabadítja magát, ugyanakkor a római katolikus egyház alapítvány pénzeinek Debrecen vonatkozásában egyik legfőbb kezelője lesz. Mindenesetre 1922-őt követően a nehéz helyzetből való kikapaszkodás időszaka következett be. 1923-ra 10 790 pengőértékű lett a részvénytőke. 1924-re pedig a 300 ezer darab ezer koronás részvény (300 millió korona) eléri a 36 727 pengőértéket, azaz az 1922-es mélypont adatának közel ötszörösét. Ez azt is eredményezte, hogy az 1922-es saját tőke = 13,78%, idegen tőke = 86,22%-os arány, 30,88% : 69,12%-ra módosul, ami a jövedelemnek a bank szempontjából való kedvezőbb alakulását hozta. Erre az időpontra a váltótárca és a visszleszámítolt váltók rovata is kedvezően alakul, bár a régi forgalomhoz viszonyítva csekély módosulást mutat. Ugyanakkor továbbra sincs elmozdulás az ingatlanok, az adósok és a jelzálogkölcsönök számláján. Ez utóbbi tételek jelzik, hogy még korántsem normalizálódott teljes mértékben a bankélet. Az új pénznem, a pengő bevezetése (1925. XXXV. te. alapján 1927. jan. 1-től, amikor is 1 kg színarany 3800 pengőt ért, illetve 1 pengő egyenlő lett 12 500 papírkoronával) lehetővé tette a helyzet stabilizációját. Az 1925. jan. 1-i ún. „nyitómérleg", illetve az 1926. év során kezdetét vette a pengő elszámolásra való áttérés. A társaság alaptőkéje 4 ezer darab 10 pengős részvényben lett megállapítva (=40 ezer pengő). Szép emelkedést mutatott az 192 l-es 24 149 pengőértékkel szemben 1925. jan. l-re több mint kétszeresére nőtt (49 146) a betétek számlája, sőt az utóbbi év (1925) végére már 130 332 pengőértékre nőtt, majd a következő évben (1926) tovább duplázódott (340 676 pengőértékre). Ez nem jelentette ugyan a pénzszűke teljes megszűntét, de valamelyes elmozdulás volt a normalizálódó hitelélet felé. Megindult a váltótárca növekedése is. 1921-ben 22 900pengőérték, 1925-ben év elején 49 812-, év végén 163 292 pengőérték, ami szintén a bankélet megélénkülésének biztató jele volt. Különösen kiemelendő, hogy az infláció éveiben 653- és 10 936- pengőérték között mozgó visszleszámítolás 1925 végére már 59 888- pengőértéket ért el, ami tanújele volt a bankok egymás közötti kapcsolata újjáéledésének. Ugyanakkor változatlanul alacsony szinten mozgott a hitelezőkkel való összeműködés. 1913-ban ez már 60 461 pengöértéken állt, ugyanakkor 1925 decemberében csupán 5913 pengőértékű volt. Lényeges arra is felhívni a figyelmet, hogy bár az infláció éveiben a bank tevékenysége jelentősen visszaesett, mégis a legkülönbözőbb mérlegmanőverekkel, s ha kicsiny, alacsony nyereséget, de nyereséget mutattak ki az év végi mérlegekben. A háború időszakában és azt követően, így a általunk elemzett infláció periódusában már Suhajda Béla volt a bank vezérigazgatója. Az ő idején történik meg a Debreceni Gazdák Bankja Rt.-nél az új pénznemre, a pengőre való áttérés. A tulajdonképpen csak 1927. jan. 1-től törvényes fizetőeszközzé váló pengő, mint nyitómérleg adat már 1925. jan. 1-től szerepelt. Az említett nyitómérlegben az akkori 500 millió korona alaptőke 40 ezer pengőnek felelt meg (4 ezer db 10 pengős részvény). A megjelenő rendeletek azonban minden részvénytársaság számára kötelezővé tették a minimálisan 50 ezer pengős alaptőkét. Ez utóbbi összeget az 1927. márc. 29-i ülés megszavazta és az 1927. jún. 30-i részvényesek gyűlésén már jelenti is az igazgatóság, hogy ezer darab új részvény kibocsátásával az emelés végre lett hajtva (részvénytőke=5 ezer darab 10 pengős részvény). Ez azonban korántsem lett elégséges a vállalat működtetéséhez, ezért már a következő év (1928) március 18-án elhatározzák az alaptőke 60 ezer pengőre emelését, sőt egy újabb év múlva (1929) márc. 17-én már 80 ezer pengő a bank részvénytőkéje (8 ezer darab 10 pengős részvény).

12 Emellett, a stabil pénz megjelenését követően kezdetét vette a tartalékok képzése is. 1926-ban 2240 pengőérték tartalék, 1927-ben 2240 tartalék + 960 tőketartalék, 1928ban 2240 tartalék + 2000 tőketartalék, 1929-ben 2240 tartalék + 3000 tőketartalék (1929-ben az 12 Magyar Pénzügyi Compass 1926-1927. - vidék - 92-93. 264