A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Történelem - Surányi Béla: Az Alföld mint kultúrtáj, különös tekintettel a XIX–XX. századra
AZ INTENZÍV FÖLDHASZNÁLAT Mit jelentett az 1945-ös földosztás a hazai mezőgazdaságban? Eltekintve a politikai, ideológiai megfontolásoktól, s csak a tényekre szorítkozva megállapítható, hogy a két világháború között végbement birtokaprózódás állami segédlettel folytatódott, mert az akkori vezetés „...csupán az egyéni gazdálkodást tartotta lehetségesnek" - állapítja meg Donath F. 126 A 400 000 új gazdaság a 20 kat. holdnál kisebb birtokok számát és területét növelte. A 100 kat. holdnál nagyobb üzemek területe a háború előttinek 1/10-re zsugorodott. A földosztás „...emelte a paraszti gazdaságok átlagos nagyságát, egy-egy nagyságcsoporton belül általában megjavította a gazdálkodás feltételeit a paraszti kisüzemek számára." 127 A kis- és középparaszti gazdaságokban a szántóföld nagysága a duplájára növekedett, így öszszességében „...az ország szántóterületének mintegy 2/3-a tartozott a családi munkaerőn alapuló kisárutermelő parasztgazdaságokhoz". 128 Már a háború előtt is a kert, szőlő és gyümölcsös zöme a kisüzemek művelésében volt, ami csak bővült 1945 után. A kert és gyümölcsös terület 2/3 része a 20 kat. hold alatti üzemnagysághoz tartozott, s ha beleszámítjuk az egy kat. holdnál kisebb ún. kisegítő gazdaságokat, akkor 4/5-e. A szőlő hovatartozása is hasonló képet mutatott. A rétként hasznosított területek 4/5-e szintén a kisgazdaságok birtokába jutott. Az erdő 9/10-e, a legelő 5/6a állami, illetve községi és szövetkezeti tulajdonba került. A földosztással módosult a birtoknagyság, jelentősen növelve a tájtagolódást. A birtokhatárok - a fő dűlőutak meghagyásával - jelentősen változtak. A nagytagú birtoktestek felaprózódtak. Különösen szembetűnő ez az Alföldön. Milyen volt a művelési ágak megoszlása a szövetkezesítés első nagy hulláma előtt: 129 1938 1949 Me: % 64,0 1,7 2,7 7,1 10,5 13,6 0,4 7.7 A vetésszerkezet* 30 már a paraszti kis-üzem időszakában is - rövidsége ellenére - az átalakulás jegyeit mutatta. A szőlőművelés 13 * birtoknagysága már a háború előtt is a három kat. holdnál kisebb üzemekre korlátozódott, amely a szőlőterület 3/4-ét tette ki. 1945 után teljes mértékben a 126 Donath Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon (1945-1947). Bp., 1969. 362. Később: Donath, 1969. 127 Uo. 128 Ua. 364. 129 Ua. 379. 130 Ua. 379-382. Már a két háború között meginduló vetésszerkezet-átrendeződés, az intenzívebb növénykultúrák javára, a nagybirtokrendszer megszűnésével felgyorsult. A legszembetűnőbb a gabonafélék vetésterületének és az ugar kiterjedésének csökkenése. A kapások, az ipari növények és a szántóföldi kertészet (ún. szárazkertészet) a korszak nyertesei. 131 Ua. 382-383. szántó 64,5 kert 1,4 szőlő 2,5 rét 7,4 legelő 11,1 erdő 12,7 nádas 0,4 földadó alá nem eső terület 6,6 252
