A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Surányi Béla: Az Alföld mint kultúrtáj, különös tekintettel a XIX–XX. századra

A Kárpát-medence regionális munkamegosztása a virágzó és kései feudalizmus idején (XIV-XVII. század) Fő tájtípusok alföldek dombvidékek hegységek Fő gazdasági ágazatok árierek ármenles szintek szőlőművelés és borászat földművelés és állattenyésztés erdőhasznosítás piacközpontok (borkereskedelem, kézműipar) hegyi (transzhumáló) pásztorkodás (juhtenyésztés) földművelés (interkollin völgyekben és medencékben) erdőhasznosítás montánipar (só- és ércbányászat, kohászat, pénzverés, fémfeldolgozó, fürészipar stb.) piacközpontok (kereskedelem, kézműipar) Fő gazdasági ágazatok állattenyésztés („réti transzhumáció") ártéri gyümölcstermelés folyóvízi, tavi, foki és réti halászat, vadászat fa- és nádhasznosítás földmüvelés (gabonatermelés) állattenyésztés gyümölcs- és kertkultúra piacközpontok (termény- és állatkereskedelem, kézműves tevékenység) szőlőművelés és borászat földművelés és állattenyésztés erdőhasznosítás piacközpontok (borkereskedelem, kézműipar) hegyi (transzhumáló) pásztorkodás (juhtenyésztés) földművelés (interkollin völgyekben és medencékben) erdőhasznosítás montánipar (só- és ércbányászat, kohászat, pénzverés, fémfeldolgozó, fürészipar stb.) piacközpontok (kereskedelem, kézműipar) Belső és külső piacra termelt áru vágómarha búza bor fa, só, arany, ezüst, réz 1. ábra AZ ALFÖLD KISZÁRÍTÁSA A XVIII. század elejére a török elleni felszabadító háborúk kora lezárult, (s) „...megindult a kultúrtáj rekonstrukciója, a benépesítés, a terület- és gazdaságfejlesztés."

63 De milyen nyomot hagyott az ember elsősorban mezőgazdasági kultúrájával a XVIII. századig, sőt azt követően a tájegység arculatán? Főbb vonásaiban a következő változások történtek:

64 63 Ua. 55. 64 Orosz István: Az alföldi agrárfejlődés történeti útja In: Az alföldi út kérdőjelei. Szerk.: Timár Judit. Békéscsaba, 1994. 28-33. Később: Orosz, 1994. A tanyarendszer kialakulásáról, fejlődéséről, szerepéről, egyáltalán a megítéléséről bőséges forrásanyag áll rendelkezésre. Lásd pl.: A magyar tanyarendszer múltja. Szerk.: Pölöskei FerencSzabad György. Bp., 1980. Az Alföldre oly jellemző tanyavilágról egy 1930-as évekből származó vélemény: „A lapályi, nagyhatárú, a törökvilágban elpusztult, azelőtt más rendszerű település helyére jött, az egyhelyre szinoikizmosz-szerű összefutáshól létrejött óriásfalvak egymás közti üres térségeit, pusztáit kitöltő tanyavilág az ország egyik sajátos földrajzi jelensége lett." Lásd: Magyarföld... é. n. 2. kötet, 337. Az alföldi kultúrtájban a tanyavilág „sűrűje" zömmel a Tisza vonalát követi, közel azonos szélességű sávban. Lásd: Ua 341. Magyarország településfóldrajzi alakterületei közül - a történelmi határokat tekintve - az Alföld mai területén az óriásfalvak dominálnak, melyet nyugat felől a csoportos falvak sávja zárja le a Duna völgyében. Bácska Bánát, Szerémség közel ezer települését mérnöki kezek jelölték ki. Lásd: Ua 3. kötet, 224. Ami az Alföld területhasznosítását illeti, az átalakulás egyes szakaszai Berényi István szerint a következők: 1. a mezőgazdasági terület növekedése: -XVIII. századig: rét- és legelő búvülése - rideg állattartás; XIX. század: a szántóterület gyarapodása; XX. századtól: szőlő-gyümölcskultúra terjedése. 2. a földhasznosítás átalakulása: - két vil. háború között: az erdősítés felgyorsulása, élelmiszeripar „nyersanyagtermelő" körzeteinek kialakulása, városiasodás bővülő terület igénye 3. az intenzív földhasznosítás időszaka: - mezőgazdasági terület csökkenése - növekvő beépített terület - erdősültségi arány javulása - nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása - táji tagoltság egyszerűsödése - kedvezőtlen adottságú területek kivonása a gazdálkodásból - később ez a tendencia lelassult. Lásd Berényi István: A területhasznosítás átalakulásának főbb irányai az Alföldön. In: Alföldi tanulmányok. Békéscsaba 1980. 63-82. A nagyüzemi korszak utáni időszakról Uő: A területhasznosítás új problémái az Alföldön. Ua 1993. 63-74. E folyamatban különös hangsúlyt kap az ökológiai adottságokhoz igazodó földhasználat. 243