A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

Amikor I. Géza király a Garam mellett megalapította Szent Benedek monostorát 1075-ben, birtokok, szolgálónépek, halászóhelyek mellett az apátságnak adta a Torda vármegyei Aranyoson szedett királyi sóvám felén kívül még Szoboszló vásár királyi vámjának felét is (...Tributum autem unius mercati quod vocatur hungarice Zobozlou Wasar...). Bár e korai vásárhely neve nem állandósult a XIII. században elvárható Szoboszlóvásár, Szoboszlóvására alakban, ez az első említés bizonyítja, hogy Szoboszlón már ekkor heti vásárt tartottak.

7 A Bihar vármegyéhez tartozó területrészünkről is van két korai adatunk. Az előzőekben tárgyalt garamszentbenedeki apátságnak tett királyi adományok között találjuk Rikács (i) Ártánd falut az ottani népek szolgáltatásainak felsorolásával. Ezek közül emeljük ki, hogy évenként 12 ötéves disznót kell adjanak. Az eredetileg szláv eredeztetésű nevet viselő falu e szolgáltatás nyomán kapta az Ártánd nevet.

8 Az aradi prépostság birtokainak 1117-re keltezhető összeírásában szerepel Régeny falu. Ennek határleírásában említik Pata falut. Ezt indokoltan lehet azonosítani a XIII. század végén feltűnő Ádám faluval, mivel ezen a vidéken a század első felében többször szólnak forrásaink Pata fia Ádám birtokosról. Helyét Nagykereki keleti határában kereshetjük.

9 A középkori magyar falu történetéről írt alapvető munkáiban Szabó István végigkísérte a forrásainkban különböző nevekkel jelölt (terra, villa, prédium, majd a terrát és villát lassan felváltó posessio) települések alakulását a XIII. század végéig.

10 Még a XI. század végén is híradás szól a nemzetségi ősök által alapított és utódaik lakta szabad falvakról, ahol „ ...az itt élők feudális hatalom alá vonva is megőrizték szabadságukat". Az oklevelekből a XII. század közepéről megismert települések azonban „...legtöbbször már feudális szolgáló népek vagy éppen szolgaállapotú emberek kisebb-nagyobb faluközösségei... "" Lakóik között nemcsak jogi állapotuk, hanem szolgáltatásaik tettek különbséget akár királyi birtokon vagy várbirtokon élő, akár világi vagy egyházi földesúri hatalom alá rendelt népek voltak. Heckenast Gusztáv és Györffy György egyaránt vallja, hogy a kora Árpád-kori királyi magánbirtokokon a foglalkozást jelölő nevet viselő szolgálónépi települések nagy részben a fejedelemség korára nyúlnak vissza. Ilyen különleges szolgálatokat teljesítő falvak azután a várbirtokon is megtalálhatók.

12 Szabó István pedig kiemelten hangsúlyozta a prédiumok szerepét XI-XII. századi település- és gazdaságtörténetünkben. A prédium korai földesúri házi gazdaság, ahol az úr munkaeszközeivel rabszolgák-szolgák, rabszolga származásúak végeztek mezőgazdasági termelést. Sokuk a XIII. században is tovább élt.

13 Ártánd szolgálónépi falu volt, az 1067/1267-ből megismert Pród pedig prédium. Dusnok nevet azok a települések kapták, melyeken egy-egy egyháznak természetbeni szolgáltatással tartozó dusnokok, torlók is éltek.

14 XIII. század elejéről való adatunk szerint Szoboszlón a kolozsi várhoz tartozó várjobbágyok is éltek, bizonyos hogy a település előbb a szabolcsi várhoz tartozó birtok volt. Szólnunk kell még röviden arról, hogy Györffy György kutatásai szerint az Udvar, Udvard, Udvarhely neveket viselő települések nagy részét a királyi és trónörökösi birtokok kisebb-nagyobb központjai7 Szoboszlóvásár 1. Diplomata Hungáriáé Antiquissima. I. m. 206-218., ezen belül 218. Módy, 1975. 78. 8 A 6. jegyzetben i. m. Diplomata Hungáriáé, 215. 9 Reg. Arp. I. 65.-VRNr. 14. (385) 160., Nr. 110. (172) 193. Györffy, 163., 591. 10 Szabó /., 1963.; Szabó /., 1969. különösen is Szabó /., 1966. 36. és köv. 11 Szabó /., 1969. 79. és Szabó /., 1966. 67. 12 Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 43. (Bp., 1970) 50-51., 69-70., 86.; Györffy György: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez = Történelmi Szemle XV. évf. (1972) 262., 265. 13 Szabó /., 1963. passim Szabó /., 1966. 47-51. 14 Dusnok helynévre, a dusnokokra, torlókra I. Györffy: a 12. jegyzetben i. m. 289., 297. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I. A-Gy. (Főszerk.: Benkő Lóránd, szerk.: Kiss Lajos-Papp László, Bp., 1967) 693.; Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról? In: Doctor et apostol. Szent István tanulmányok. (Bp., 1994) 229-271. passim és különösen 270. 168