A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

Barsa nem Körösszeg környékén, a Gyovad nemzetség gáborjáni monostorukhoz tartozó falvakban, a Zovárd nem szerepi monostoruk tartozékain.

4 A Szent István és Péter uralkodása alatt feltűnt idegen eredetű nemzetségek közül a szabolcsi részen a német származású Hontpázmányoknak elszórtan voltak falvaik. Biharban korán juthattak Váncsod és Esztár birtokába. Az ugyancsak németföldi Gutkeledek a XIII. század első éveire öszszefüggő birtoktesteket hoztak létre. A Nyír-i tájon első központjuk a monostoros Adony volt, Gut faluval. A bihari vidéken pedig Peres (Vámos-) körül és a Berettyó-völgyben a monostoros Egyed környékén terjeszkedtek. A francia eredetű Smaragd nemzetség a XIII. század első éveiben jelent meg a Sárréten, legkorábbi birtokuk talán Csökmő.

5 A XIII. szazad előttről néhány szabolcsi birtokra vannak fontos adataink. Az Aba Sámuel király családjából származott Péter ispán 1067-ben a Borsod megyei Százdon nemzetségi monostort alapított. Az ahhoz rendelt adományba adott családi birtokok közötti Hortobágy (marchia Chartybak) határait az 1267. évi átírásban ránk maradt interpolált oklevél megadja. Eszerint ez a birtok Szentmargitától keletre, a XVII. századi horti puszták felett kereshető. Határa érintkezett Hort, Fügéd és Solu falvak határaival. Hort Balmazújvárostól, Fügéd pedig Böszörménytől feküdt északnyugatra. Solu azonosításában két lehetőségünk van, vagy a XIV. század közepén feltűnő és Balmazújvárostól északkeletre keresendő Szil, vagy a XIII. század végén felbukkanó Csegétől keletre feltételezett Sziles. A határ leírásában szerepel a Szandalék-ról Cégény-bt vezető út. Szandálok birtok emlékét a szentmargitai határ nyugati részén a Szandalék ér őrizte meg. Cégény falu a XV. század első éveiben történt pusztásodásáig forrásainkban többször szerepel. Helye Hadház határában a mai belsőségtől északnyugat-nyugatra volt. Több helynév őrzi itt emlékét máig. A monostor megkapta Pród prémiumot is. Bizonyos, hogy a böszörményiek későbbi pródi pusztájának nyugati részén feküdt. Az oklevélben szerepel Dusnok birtok. Feltehetően Nádudvartól nyugat-északnyugati irányban kell keresnünk. Századok elteltével egy 1808. évi térkép ezen a vidéken, a Hortobágy folyó Kösély beömlése feletti részét Dusnok néven jelöli.

6 4 Györffy, 1959. 14-16. Ohat „kun" vezérre Pais D. a 3. jegyzetben i. m. 28. fej. 59-60. Ohat birtokra és monostorra Zoltai, 1925. 46-47. és Zoltai, 1936. 193-195. Az Ohat-i családra és a később ezt a nevet felvett családra Módy, 1975. 87-88.; Módy, 1980. 180-182. és Módy, 1996/b. 32-33.; Németh, i. m. 118. Az Aba nemzetségre és birtokaikra Kar: Mnemz. I. 20-21. 53.; Györffy, 1963. 41^2.; Módy, 1974. 5051.; Németh, i. m. 119., 120. - A Kata nemzetségre és birtokaira Kar: Mnemz, II. 313-314.; Németh, i. m. 119., 120. - Az Örsur nemzetségre és birtokaikra Kar: Mnemz. II. 419-420., 423.; Zoltai, 1925. 58-59., 61-62.; Györffy, 1963. 737.; Módy, 1965. 139.; Németh, i. m. 118-119. - A rokon Sártványvecse és Zovárd nemzetségekre és birtokaikra Kar: Mnemz. III. 31-35. és 149-157.; Jakó, 1940. 61., 66., 71-73. és 86-87.; Györffy. 1963. 196., 197., 576-577.; Györffy, 1987a. 209.; Györffy, 1987b. 50.; Módy, 1986. 156-160.; Módy, 1990. 17-18.; Módy, 1991. 30-31.; Németh, i. m. 23. - Az Ákos és Barsa nemzetségekre és birtokaikra Kar: Mnemz. I. 108-109. Jakó, 32-39.; Györffy, 1963. 573-576. illetve Kar: Mnemz I. 206., 210., 212.; Jakó, 86-87.; Módy, 1981a. 91-93.; Módy, 1990. 19-20. - A Gyovad nemzetségre és birtokaikra Kar: Mnemz. II. 91-94.; Jakó, 11-19.; Györffy, 1963. 577.; Módy, 1996/a. 73-80. 5 A Hont-Pázmány és a Gut-Keled testvérpárokra Györffy, 1959. 95. Birtokaikra Kar: Mnemz. II. 182., 220231.; Jakó, 79-84.; Györffy, 1963. 576.; Módy, 1981. 87., 91-93. illetve Kar: Mnemz. II. 19-23., 36., 37., 5255., 59., 72.; Zoltai, 1925. 37-38., 44-45.; Jakó, 39-41.; Györffy, 1963. 576.; Módy, 1965. 138-141.; Módy, 1981a. 90., 94.; M. Nepper Ibolya-Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpádkori templomának feltárása. A falu a XIII-XIV. században. In: A Déri Múzeum Évkönyve 1983-1984. (Szerk.: Gazda László, Debrecen, 1985) 91-132.; Németh, i. m. 120-121.; Módy, 1988. 78-85.; Módy, 1994. 15-20.; Lévai Béla: Monostor birtoklástörténete. In: A Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993. (Szerk.: Gazda László-Módy György, Debrecen, 1994) 75-82. - A Smaragd nemzetségre és birtokaikra Kar: Mnemz. III. 36-37.; Györffy György: Adatok a Pilis megyei monostorok középkori történetéhez = Művészettörténeti Értesítő V. évf. (1956) 281-283. Györffy, 1963. 496., 577. 6 Az apátság alapítólevelét 1. Diplomata Hungáriáé Antiquissima. Vol. I. 1000-1031. Edendo operi praefuit Georgius Györffy (Bp., 1992), 182-185., különösen is 184-185. Százd, a sorolt birtokok és határosaik nem helytálló lokalizálását Foltin János: A zásty-i apátság (Eger, 1883), Dusnok birtok helyére Módy, 1975. 80. 167