A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

Módy György NYUGAT-BIHAR ÉS DÉL-SZABOLCS TELEPÜLÉSEI A XIII. SZÁZAD VÉGÉIG Több mint negyedszázaddal ezelőtt foglaltam össze a mai Hajdú-Bihar megye területének te­lepülései történetét a XIII. század végéig egy német nyelvű dolgozatomban. A birtoklás- és tele­püléstörténeti vázlat német nyelvű közreadásának közvetlen oka az volt, hogy Kelet-Ma­gyarország és benne régióink Árpád-kori településtörténete iránt felújult a külföldi - elsősorban román, csehszlovák és német történészek érdeklődése. Összefoglalásom közreadásával egyidőben jelent meg másik rövid terjedelmű tanulmányom a megye településtörténetéről a tatárjárástól a török hódoltság megszűnéséig. 1 Mindkettő a korszakra és a tárgyra vonatkozó szakirodalomra támaszkodott, bár az okleveles forrásokat ott is használtam, ahol ez a szövegből nem közvetlenül tűnik ki. Megjelenésük óta nemcsak egy-egy falura, mezővárosra, városra vonatkozóan készültek el monográfiák, hanem jónéhány régészeti feltárás, résztanulmány gazdagította ismereteinket. Szükségessé vált, hogy ezek eredményeit figyelembe véve és az új megállapításokat, következte­téseket mindenütt az alap forrásokra támaszkodva újból összefoglaló áttekintést végezzünk. Ab­1 Entwurf der Siedlungsgeschichte des heutigen Gebietes des Komitats Hajdú-Bihar im 13. Jahrhundert. Déri Múzeum Évkönyve 1968. (Szerk.: Módy György. Debrecen, 1970) 185-200.; Hajdú-Bihar megye te­lepüléstörténeti vázlata a tatárjárástól a hódoltság megszűnéséig. Hajdú-bihari kéziratos térképek. Hajdú­Bihar megyei Levéltár Közleményei 1. (Szerk.: Komoróczy György. Debrecen, 1972) 171-190. A követke­ző kötetek már az új kutatási eredményeket figyelembe véve készültek el: Hajdúnánás története (Szerk.: Rácz István, Hajdúnánás, 1973); Hajdúböszörmény története (Szerk.: Szendrey István, Debrecen, 1973); Polgár története (Szerk.: Bencsik János, Polgár, 1974); Hajdúszoboszló monográfiája (Szerk.: Dankó Im­re, Hajdúszoboszló, 1975); Varga Gyula: Egy falu az országban - Kismarja életrajza (Debrecen, 1978); Berettyóújfalu története (Szerk.: Varga Gyula, Berettyóújfalu, 1981); Debrecen története 1693-ig (Szerk.: Szendrey István, Debrecen, 1984); Báránd története és néprajza (Szerk.: Balassa Iván, Báránd, 1985J; Bakonszeg története és néprajza (Szerk.: Ujváry Zoltán, Bakonszeg, 1990); Biharnagybajom története és néprajza (Szerk.: Ujváry Zoltán, Debrecen, 1992); Vámospércs története (Szerk.: Gazdag István, Vámospércs, 1994). A régebbi feldolgozásokból kiemeljük: Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és Népiségtörténeti Értekezések 5. sz. (Bp., 1940). Használtuk a Hajdú-bihari kéziratos térképek. A Hajdú­Bihar megyei Levéltár Közleményei 1. (Szerk. Komoróczy György, Debrecen, 1972) és a Hajdú-bihari kéziratos térképek II. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 18. (Szerk.; Gazdag István, Debrecen, 1982) kötetekből Mesterházy Károly összefoglalásait. - Sok érintkező kérdésnél nagy segítséget nyújtott a Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. kötet (Szerk.: Entz Géza, Bp., 1986). - Az elnéptelenedett, elpusz­tult települések helyének azonosításában nélkülözhetetlen volt Zoltai Lajos két összefoglaló munkája: Te­lepülések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV. századokban (Debrecen, 1925) és Ismeretlen részletek Debrecen múltjából II— III. rész. Debrecen határának kialakulása és birtokainak megszerzése - Debrecen határperei a hortobágyi puszták történetével kapcsolat­ban. (Debrecen, 1936), valamint Balogh István pontos topográfiát megadó tanulmánya: Adatok az Alföld középkori régészetéhez = Archaeologiai Értesítő 80. évf. (1953) 141-150. + térkép. 165

Next

/
Thumbnails
Contents