A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Bényei Miklós: A magyar tannyelv és a magyar nyelvtanítás kérdése az erdélyi reformországgyűléseken

1846—47-es diétán is a tannyelv kérdésében. Székelyudvarhely pótutasításával, amelyben néptanító képezdék felállítását kérte magyar tanítási nyelwel47, érdemben nem is foglalkoztak. Csupán a magyar nyelv tárgyában érkezett 1847. július 27-i királyi válasz vitájában történt egy halvány kísérlet a téma napirendre tűzésére, de akkor is tovább halasztották az ügyet. Ekkor az vetődött fel, hogy a még nem teljesített kívánatokról is tárgyalni kellene, de csak annyit határoztak, hogy az ezek iránti felterjesztési jogukat fenntartják. A leirat egyébiránt elismerte a magyart államnyelvnek (a törvényhozás és a közigazgatás nyelvének), s a szász nemzet kebelében a német nyelvet épségben hagyva hivatalos német törvényfordítást rendelt el számukra. A közoktatási nyelvről nem szólt. Az 1848-as forradalmi fordulat tette aztán teljessé a tannyelvi követelések sikerét: ettől kezdve a római katolikus gimnáziumokban is magyarul oktattak. 47. Erdélyi Híradó, 1847. jan. 7. 12. 48. Erdély nagyfejedelemség' 1846-dik évi September' 9-re Kolozsvár szabad királyi városába hirdetett országgyűlésének jegyzőkönyve. Országos Levéltár F 135. 1. 963. 49. Szekfű Gyula: Bevezetés. = Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez, 1790—1848. (Bp., 1926.) 170. — Az 1847-es szász—magyar nyelvharcról /amely az oktatást nem érintette/ szól Arató E., 1983. 230—231. 364