A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Bényei Miklós: A magyar tannyelv és a magyar nyelvtanítás kérdése az erdélyi reformországgyűléseken
tanítás ellen is, mondván: ez nehezítené a román parasztság helyzetét, az elemi ismeretek anyanyelven való megszerzésétől vonná el az időt. 36 A magyarországi nyelvharcokból jól ismert érveket tartalmazó kérelmet Lemény püspök felterjesztette az udvarhoz, saját kérvényével együtt. Gyakorlati eredménnyel egyik sem járt, a sikertelenség nyomán azonban a román nemzeti mozgalomban megszűnt a főpapok hagyományos vezető szerepe. Az immár polgári jellegű harc, ezen belül a magyarosítás és a szászföldi németesítés elleni küzdelem élére a balázsfalvi ifjúság és a brassói Gazeta de Transilvania c. lap állt. A Gazeta már az 1842. évi országgyűlési tárgyalásokat is figyelemmel kísérte, és hevesen reagált a magyar nyelvterjesztéssel kapcsolatos indítványokra, így a törvényjavaslatra is. George Barit szerint a román nyelv kiszorítására irányuló törekvés, a románok nyelvtanulás útján való elmagyarosítása merő illúzió s nem vezethet sikerre. E lap is ellenezte, hogy a falusi iskolákban tanítsák a magyar nyelvet. 37 A nemzeti célkitűzéseket következetesen képviselő Gazeta, személy szerint Barit pár éwel később, 1846-ban már azt követelte, hogy a románok alsó- és középfokú iskoláiban, a papképző szemináriumokban a román legyen az oktatás nyelve. Azaz a román nemzeti mozgalom eljutott a latinnal való szakítás igényéig. 38 A magyar nyelvi felírásra az uralkodó 1842. augusztus l-jén adott választ. A rezolució tannyelvi pontja Nopcsa Elek erdélyi kancellár április 15-i véleménye alapján született, aki a tárgyat a rendszeres munkálatok közé tartozónak ítélte, és kihagyni javasolta a görög katolikusokra vonatkozó passzust is. 9 A leírat nem utasította el kereken a rendek követelését, de a határozathozatalt elhalasztotta akkorra, "ha minden ide tartozó körülmények szorosan megfontoltainak, e' tárgyban kihallgatván az előre kihallgatandókat . . . ". 40 Az országgyűlés által felterjesztett törvényjavaslat helyett az udvar egy másikat küldött le, és mivel ebben a kifogásolt szakasz nem szerepelt, a románok tiltakozása is tárgytalanná vált. A halogató taktika alkalmazásához a szászok ellenállásán kívül az is hozzájárult, hogy az udvar nem érezte a magyar tannyelvet támogató politikai csoportokat olyan erősnek, mint Magyarországon, nem kellett éles konfliktustól tartania. Ezt igazolta a leirat országgyűlési fogadtatása is. A magyar és székely rendek beletörődtek a nyolcadik paragrafus elejtésébe, elálltak a dolog további szorgalmazásától. 41 A reformellenzék visszakozásának több oka is lehetett: a bécsi kormánykörök ellenzése; a szászok és a románok tiltakozása; a magyarországi liberálisok mérsékletre intő üzenetei; s talán leginkább az, hogy alapvető követelésük, a közép- és felsőoktatásban a latin tanítási nyelv magyarral való felváltása a reformátusok és unitáriusok iskoláiban az egyházak belső autonómiája folytán fokozatosan megvalósult 42 , a római katolikusoknál pedig rendeleti úton megvalósulni látszott. Nagyjából az 1842-es országgyűlési felirattal egyidejűleg, 1842. március 10-én Kováts Miklós erdélyi római katolikus püspök is kérte az uralkodót, engedélyezze, hogy a kolozsvári líceumban a jogi és filozófiai előadások magyarul folyjanak. A Gubernium pártolta a kérést, azzal 36. Cherestesiu, V.: A balázsfalvi nemzeti gyűlés. (Bukarest, 1967.) 139—140.; Arató E., 1960. II. 172— 173.; Arató E., 1983. 220—221. Az erdélyi román nemzeti mozgalomról: Arató E., 1983. 42., 84—86., 90—91., 180—181., 222.; Mészáros István: A magyar nevelés története, 1790—1849. (Bp., 1968.) 205—206.; I. Tóth Zoltán: Az erdélyi és a magyarországi román nemzeti mozgalom, 1790—1848. (Bp., 1959.) 72. 37. Cherestesiu Viktor: A magyarországi román sajtó politikai vezéreszméi és munkája a szabadságharc előtti évtizedben. (Bp. 1917.) 10., 14—20.; Cherestesiu, V.: A balázsfalvi nemzeti gyűlés. (Bukarest, 1967.) 141—142.; Arató E., 1960. II. köt. 171—173.; Arató E., 1983. 219., 222. 38. Arató E., 1960. II. köt. 175.; Arató E., 1983. 222. 39. A feliratnak a bécsi udvaron belüli útjáról ld. Szekfű Gyula jegyzetei: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez, 1790—1848. (Bp. 1926.) 526. 40. Erdélyi ogy. irományai 1841—43. 182.; magyar fordítása: Erdélyi Híradó, 1842. aug. 12. 389. 41. Erdélyi ogy. jkv. 1841—43. 434. — A törvényjavaslat asszimilációs szándékáról és sorsáról röviden ír Miskolczy A., 1983. 1088. 42. Miskolczy A., 1986. 1294. 362
