A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Bényei Miklós: A magyar tannyelv és a magyar nyelvtanítás kérdése az erdélyi reformországgyűléseken

román iskolákra kiterjedjen a szász közhatalmi szervek befolyása, ezért ő is úgy látta volna jónak — mint Teleki Domokos —, ha az iskolákat nem területi, hanem vallási különbség sze­rint csoportosítják a leendő törvényben. 24 Kemény Dénes báró (Alsó-Fejér megye), az erdélyi reformerek egyik vezéralakja — aki szintén úgy vélte, a nyelv alapfeltétele a nemzeti mivoltnak — 1842. január 27-én kész tör­vényjavaslatot terjesztett a diéta elé. Ennek utolsó, nyolcadik pontja fogalmazta meg a tannyelvre vonatkozó igényt. 25 A nagy többség 1842. január 31-én ezt fogadta el, figyelembe véve az imént említett észrevételeket és a Kraszna megyei Kun Gergely gróf január 29-én elő­vezetett azon kérését, hogy a törvény a katonai nevelőintézetekről is szóljon. 6 Az 1842. már­cius 16-án felterjesztett törvényjavaslat 8. paragrafusa a módosítások után végül is így hang­zott (több helyen szó szerint átvéve Kemény Dénes szövegezését): "A' szászoknak nemzetök' kebelében oskoláikat kivéve, minden más e' hazabeli nevelő intézeteknél, a' katonaiakat is oda értve, minden tudományok magyarul fognak taníttatni. Ezen rendszabály mindazáltal az egye­sült hitűek növendékeinek oskoláira nézve csak tíz év múlva leszen kötelező. Mely czélra ve­zetőleg arról, hogy az egyesült hitűek balázsfalvi oskolájánál, 's a' többek közül is azoknál, me­lyek' jövedelme hordozhatja, magyar nyelvtanok [tanszék] haladék nélkül állíttassék; valamint arról is, hogy a' papságra készülő nemegyesült hitűek a' magyar nyelvben is szükséges tanítást nyerjenek, ő Felsége kegyelmesen gondoskodni fog addig is, míg e' felől, valamint az oláh köz­nép' magyarul taníttatása felől is, a' népiskolák' törvényhozás útján elrendezése alkalmával, bővebb gondoskodás leszen." 27 A mai olvasó számára kissé bonyolultnak tűnő szövegből is kitetszik, hogy az erdélyi ma­gyar és székely rendek türelmesebbek voltak ebben a kérdésben, mint a magyarországiak. A szászok tanügyi autonómiáját érintetlenül kívánták hagyni, még a magyar nyelv tanítását sem erőltették. Egyelőre a románok közép- és főiskoláiban sem vezették volna be a magyar tannyelvet, időt akartak adni a felkészülésre; a magyar nyelv oktatását azonban ott is szorgal­mazták. Az erdélyi reformerek túlnyomó többsége világosan különbséget tett az elemi és a felsőbb oktatás nyelvi lehetőségei között. Az előbbit eleve anyanyelven képzelték cl, sőt a ma­gyar nyelvtanítás egészével együtt annak keretén belül óhajtották rendezni. Ez a mérsékeltebb magatartás, felfogás tükröződik az országgyűlés idején született egyéb dokumentumokban is. Mint például Wesselényi Miklós báró Udvarhelyszék rendéihez intézett és az 1842. június 27-i közgyűlésen felolvasott levelében: a magyarosítás megkezdésére szólí­tott fel, de a lassú utat, a szelíd, célravezető módszereket — "mellyek közt a' nevelés, 's főként 28 a' népnevelés első helyet foglal el" — ajánlotta. Noha jó néhány helyen a falusi iskolákat, sőt itt-ott az óvodákat is a magyar nyelvterjesztés eszközének tekintették 29 , sokfelé várakozó ál­láspontra helyezkedtek; így Doboka megyében is, ahol a magyar nyelv tanítását még nem tar­tották lehetségesnek a román elemi tanodákban a tanítók hiánya miatt. 30 24. Beszédtár 1841—43. II. köt. 28. és 112. 25. Uo. 7—8. — A törvényjavaslat jelentőségéről: Arató 11, 1983. 214. 26. Beszédtár 1841—43. II. 74. 27. Uo. 112—113.; Az erdélyi nagyfejedelemség 's hozzá vissza kapcsolt Részek három nemzeteinek Kolozsvár szabad királyi várossában 1841-ik Ev November 15-ik napján kezdődött ország gyűlések­ről készített jegyző-könyv. (Kolozsvár, 1841—43.) 117—118. (a továbbiakban: Erdélyi ogy. jkv. 1841—43.). — A felterjesztésről: Erdélyi ogy. jkv. 1841—43. 202—203.; Erdélyi ogy. irományai 1841—43. 83. Vö. Szekfű Gyula: Bevezetés. = Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez, 1790—1848. (Bp. 1926.) 83., 85. 28. Erdélyi Híradó, 1842. aug. 9. 384. 29. Erdélyi Híradó, 1842. máj. 20. 240—241.; Arató E., 1960. II. 175.; Cherestesiu Viktor: A magyar­országi román sajtó politikai vezéreszméi és munkája a szabadságharc előtti évtizedekben. (Bp., 1917.) 29. 30. Erdélyi Híradó, 1843. febr. 3. 57. 360

Next

/
Thumbnails
Contents