A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művészettörténet - Kiss Zoltán: Az ember képi gondolkodása

Kiss Zoltán Az ember képi gondolkodása „Sok minden igaz lehet, ami meghaladja értelmünket, de semmi sem, ami ellentétes vele." Thomas Hobbes „Bármit cselekszik az ember, először gondolatban cselekszi azt. A gondolkodás alapján meghatározott szerkezet áll — az agy." Szent-Györgyi Albert „ ... a gondolat mindig szemlélet is." Németh László A képi gondolkodás — jelenlegi elképzelésünk szerint — szemléletes (vizuális) gondolkodást jelent. A képi gondolkodás tehát szemlélet és gondolkodás (kép és gondolat) egysége is egyben. A képi gondolkodás elválaszthatatlan az elmeműködés egyéb idegrendszeri funkcióitól: az észrevevés, felismerés, felfogás, megértés, figyelem, emlékezés, tudatműködés, alvás és álom, az érzelmi folyamatok, fiziológiás és patológiás megnyilvánulásaitól (1), valamint az intuíciótól (2), a képzelőerőtől (3, 4, 5, 6, 7) és az intelligencia (2) működésétől is. Másrészről a képi gondolkodás ugyancsak egybeszövődik — miáltal tehát szetvalaszthatatlanul összefügg — a gondolkodás egyéb megnyilvánulásaival, így a felnőtt emberre jellemző fogalmi (1) és/vagy absztrakt és/vagy logikus gondolkodással (8), illetve a verbális és nem verbális gondolkodással is (9). Amint tehát láthatjuk, végsőfokon a képi gondolkodás is, az agyműködés egészének a teljesítménye és a gondolkodás egyéb megnyilvánulásaitól legfeljebb csak eredete, kialakulása, jellege és jellegzetes tulajdonságai különíthetik és különítik is el, bizonyos mértékig. Másfajta elkülönítési kísérlet csak erőszakolt és mesterséges lehet. így például a képi gondolkodás elválasztása a fogalmi és/vagy a logikus gondolkodástól is természetesen lehetetlen, amint arra L. B. Pereverzev (8) is utal: „a képi és logikus gondolkodás elszakíthatatlanul összefügg egymással, az emberi tudat dialektikus egységében, s ... hallatlan bonyolultsággal fonódik egybe a műalkotásokban". Szükséges rámutatnunk már itt is, hogy az elszakíthatatlan összefüggés ellenére szükséges — úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból is — különbséget tenni (hiszen különbözőségüket tapasztalataink is bizonyíthatják) a képi és a fogalmi (absztrakt, logikus), illetve az újabb kutatási eredmények alapján a verbális és a nem verbális gondolkodási módok között. Úgyszintén utalnunk kell arra is, hogy a gondolkodás működésének vizsgála311