A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Adalékok az erdélyi bokályok meghatározásához

egyiken, míg a másik talpán kontúr nélkül látható (30. kép). A harmadik öblén a Berecknél már említett, de itt is kedvelt sugaras félkör, talpán felállított vonalas belsejű oválisok.

168 Az utolsó barcaújfalui bokály díszítménye rendszerében eltér az előbbiektől. A vonalakkal osztott vízszintes sávokban különálló motívumsorok futnak. A nyakon levő ovális elemekre emlékeztető ornamentumot egymásból induló csigavonalak zárják le. A vállon félköríves vonalas díszítménysor húzódik.

1 Öblén a sugárzó félkör két oldalán tulipános ág, amely több itteni edényen is megtalálható.

170 A fül két oldalán végighúzódik a függőleges csigavonalas díszítmény, amelynek tökéletes mása egy 1745. évszámot viselő szász szebeni kupa hasonló részét díszíti.

171 Alján G betű. Kétségeink vannak a következő bokályok esetében. Az egyik közülük a barcaújfalui edények formáját követi viszonylag keskeny öblével, kevéssé összehúzott vállával, rövid, a vállnál induló fülével. Ugyanakkor díszítménye, bár szaruval készült, csak bizonyos elemeiben emlékeztet a jellegzetes újfaluira. Elsőként figyelemreméltó, hogy a kék mellett, ha csak alárendelt szerepben is, de megjelenik a zöld, amely vízszintes vonalak és hullámvonal révén az edény tagolását adja. Míg a nyak sávja összefüggő, az öböl díszítménye három mezőre tagolt. A díszítmény egy pontból kiinduló sugaras virágszerű motívumokból és erőteljesen hajló stilizált leveles indákból áll. A kék díszítményt hullámvonal zárja alul, alatta díszítetlen felület (31. kép).

172 Seres András megállapítása szerint a kékkobaltos edények mellett sokszínű edényeket is készítettek, köztük szerepel a zöld is. Ugyanakkor az általa közölt edények között ilyen beosztásúval nem találkoztunk.

173 Hasonlóan nehéz helyzetben vagyunk annál a bokálynál, amely feketéskék díszítése vízszintes sávokra tagolt, teljesen beborítja az edény egész felületét. Az eddig ismertetett barcaújfalui edényektől eltérően az egyes elemek kapcsolódás nélkül állnak egymás mellett. A nyakrészt és a talpperemet sakktáblamintás sáv zárja, közöttük rácspiramisból és egy ovális virágszerű elemből váltakozva épülő díszítménysor megkettőzve adja az öböl és a váll díszítményét.

174 E sajátos díszítményre a sakktáblára találunk példát Seres Andrásnál,

175 de megtaláljuk a rácspiramist is barcasági edényeken.

176 István Erzsébet hasonló bokályt barcaújfaluiként közöl.

17 Viszonylag könnyebb a helyzet az erdélyi szász bokályok ismertetésénél, amelyek közül legegyszerűbb a kék karcolt díszítésű sgraffitós edények meghatározása. E jellegzetes tárgycsoportra figyeltek fel a leghamarabb.

178 Készítői vonatkozásában első pillanattól kezdve kétségtelen volt, hogy szász fazekasok munkái, csupán a készítési helyet illetően volt több feltétele166. Leltári szám: DF. 5/275. M.: 24,9 cm. 167. Leltári szám: V. 1905. 27. M: 24 cm. 168. Leltári szám: V. 1905. 15. M.: 23,5 cm. Hasonló elemeket láthatunk Kresz Mária 1991. 304. kép bokályán. 169. Leltári szám: DGY. 437. M.: 27,3 cm. Hasonló díszítőelem Kresz Mária 1991. 309. kép két kantáján, uo. 316. kép bal szélső tálján. 170. Pl. Kresz Mária 1991. 309. kép jobb szélső kanta és 316. kép táljának középmotívuma. A hasonlóság olyan nagyfokú, hogy feltételezhetjük, egy kéz munkája a három különböző edény. 171. Leltári szám: DGY. 12. 1745. évszám, valamint egy kis kancsócska DGY. 17. 172. Leltári szám: DGY. 44. M.: 26 cm. Déri György feljegyzése szerint Brassó megyéből származik. A féloldalas csigavonalas ágak pl. Domanovszky György 1968. 28. kép a tordaiként közölt kantán. Kresz Mária 1991. 318. kép. 173. Seres András 1971. 383. 174. Leltári szám: DGY. 489. M.: 24,7 cm. 175. Seres András 1971. 3. ábra felső sor bal szélén, illetve Domanovszky György 1981. 133. 176. Kresz Mária 1991. 310. képen szereplő kanta nyakán. 177. István Erzsébet 1985. 246. tárgy. 178. Irodalom Katona Imre 1974. 204. Néprajzi ismertetése először Bátky Zsigmond 1905. 47—50. 227