A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Adalékok az erdélyi bokályok meghatározásához

tésű. A száj perem és az öböl alsó részén többszörös csík, illetve egy hullámvonal fogja keretbe a díszítményt, amely írószaruval készült. A körvonalak sötétbarnák, a minták zölddel kitöltöttek. A zöld levélszerű elemeket barna vonalkák díszítik.

157 Megtaláljuk rajtuk a bereckiek kedvelt díszítményét, a félkört a belőle kiáradó sugarakkal (29. kép),

18 a kockázott közepű sokszirmú virágot, az egymást keresztező sávokat. 9 Hasonlóan könnyű helyzetben vagyunk a barcaújfalui edények csoportjának a meghatározásánál.

160 Ugyanakkor még a közelmúltban is a barcaújfalui fazekasságot a szász kerámiához sorolták a romániai kutatók.

161 Seres András meghatározta a barcaújfalui edények sajátosságait, melyek alapján pontosan elkülöníthetők a szász kerámiától. Erre jellemző elsősorban a minden esetben szaruval történő díszítés szemben a szász edények ecsetes technikájával. Továbbá a díszítmény sajátos felépítéseként a három függőleges vonallal történő felosztása — amely révén a díszítmény függőleges irányultságú — említhető.

162 A Déri Múzeum kék írószaruval díszített edényeinek díszítménye teljesen hasonló felépítésű. A szájperem és az öbölrész alján lévő csíkok közötti hullámvonal vízszintese mellett a gazdag díszítmény függőleges tagolású. A keskeny fenekű, kevéssé hasasodó, fokozatosan szűkülő vállú edények enyhén kihajló szája viszonylag karcsú formát alakít, amelyet fokoz a díszítményt tagoló egyszerű függőleges vonal, a kettős vonal közötti vonalkázás, a leveles ág. A talp feletti részt minden esetben különálló díszítmény borítja, amely vonalakból, sávokból, kacskaringókból áll. Jellegzetességük, hogy hátul a fül két oldalán a díszítmény egy sávot üresen hagy, amely a többi rész zsúfoltságával szemben szembetűnő.

163 A legnagyobb edényen a függőleges hullámindán ülő kockázott közepű sokszirmú virágfejek között egy meghatározatlan ovális elemet láthatunk.

164 A következő ugyancsak nagyméretű bokály díszítményének különlegességét a két nullámintát elválasztó csíkban elhelyezett háromszög alakú elemek jelentik, amelyek geometrikus voltukkal bizonyos fokig elütnek a jellegzetes barcaújfalui inkább növényi díszítőelemektől. Különlegességét adja még az, hogy talpán bekarcolt egymásba fonódó betűkkel írt HB monogram látható.

165 Három közel azonos nagyságú bokály díszítménye rendszerében és elemeiben egyaránt hasonló, csupán a hullámindán ülő virágok számában, az elválasztó csík és a talprész egyszerűbb elemeiben különböznek. Az ovális rácsozott belsejű motívum szinte virágszerű formát ölt, az 157. Leltári szám: V. 1905. 11. M.: 20 cm. Hasonló Néprajzi Lexikon I. 1977. bokály címszó 310. 3. kép. 158. Leltári szám: V. 1905. 25. M.: 26 cm. Hasonló Malonyay II. 1909. XXX. tábla 3. sor. 159. Leltári szám: III. 57. 140. 1. Hasonló István Erzsébet 1985. 240. kép. Csaknem teljesen azonos Domanovszky György 1981. II. 135. kép, jobb oldali bokály. 160. Domanovszky György 1968-ban még azt írja, hogy nehéz elkülöníteni a tordai és a Brassó környéki magyar és szász fehér alapú kék díszítésű kerámiát. így a 28. képen látható bizonyosan barcaújfalui kantát még tordaiként közölte. 1981-ben már viszont összefoglalja a barcaújfalui kerámia jellegzetességeit és közöl két vázát, amelyet 1942-ben hétfaluiként határozott meg. Uő: 1981. I. 209. István Erzsébet 1977. 272. barcasági kerámia címszó. 161. Eichorn, Albert 1967. 66—80. A barcasági kerámiát a szász kerámiák közé sorolja. De ugyanezt teszi uő: 1974. 223—232. 162. Seres András 1971. 382—383. 163. Seres András erre külön felhívja a figyelmet 1971. 383. 164. Leltári szám: V. 1905. 18. M.: 27,5 cm. Ugyanez a díszítménye Eichorn, Albert 1974. 84. kép 228., illetve uő: 1967. 46. számú rajz. 165. Leltári szám: III. 56. 36. 1. M.: 26 cm. Talpán a homoróddaróci edényeken gyakran látható háromszög alakú rácsozás. 226