A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Karacs Zsigmond: A váradi Kun-család históriája a XVII. századtól napjainkig

terület 1815. évi zálogbaadásánál bizonyos célra hivatkozik és kap 137 Rft 6 krajcárt, idősb és ifjabb Joó Ferenc „Bátyám Uraméktól a Mezőszentmiklóson a Derecskéi útra dűlőben levő 6 vékás föld tiz mag haszonvételig" való zálogolásaert. 1816-ban egy újabb szentmiklósi, a Gyilkosra dűlőben levő egy köblös szántóját veszi zálogba 87 Rft-ért ifjabb Joó Ferenc két mag haszonvételre. Kun Pál 1820-ban kénytelen a „Nemzetes Hadnagy Úrhoz és az érdemes Ns Tanátshoz" fordulni, az atyja által még 1795-ben a Szénás laponyag dülejében néhai V. Domokos Jánosnak elzálogosított három köblös föld ügyében, amit több rendbeli aukcióval Kun Pál és az édesanyja is megterhelt. Az örökös V. Domokos Sándor új contraktust csináltatott és a benne levő summákat egybe irattá, „nékem aki betűt sem esmérek által adta." 1819-ben ezt elkérve olyan summa pénzt irt bele amit bizony Kun Pál sohasem vett fel, s Katona György magyarázta meg néki.

49 A panaszt, ha időbe került is, sikerült rendezni és 1828-ban új zálogszerződést írt a község hites nótáriusa Kemetsey Péter, melyet Szabó Mihály és Rittóch József esküdtek aláírásukkal is megerősítettek. A kontraktus tükrözi az azóta eltelt idő pénzügyi változásait, miszerint 1795-ben 125 vonásforint ezüstpénzben 1828-as árfolyamon átszámítva 106 rhénesforint és 15 krajcárt jelent, mely azonban többrendbeli aukcióval amiket részint a „Sckála" előtti bankócédulában, részint utána váltócédulákban fizetődtek ki, együttesen konvenciós, vagy ezüst pénzben értve 144 rénesforintot és 12 krajcárt tett ki. Újonnan pedig még felvett 21 rénesforintot tizennégy mag haszonvételre, mely időkig a törvényes oltalmat is vállalja az esetleges megháborítok ellen, úgy a maga mint a maradékai nevében. A zálog summa lefizetésével pedig, a magok kivétele után tartoznak a földet birtokába visszabocsátani. Ez utóbbi lehetőség azonban időben egyre távolabb került, mert újabb és újabb kölcsönökkel egyre jobban eladósították a családot. 1838-ban ismét az Inacson a Nádas ároknál levő földterületből kerül egy rész zálogba ifjú ns. Sápi Lajos kezébe tizenöt mag haszonvételig, 55 váltóforintért. Időközben ezt a területet az egyik veje Kulcsár Sándor váltotta magához, akitől 1847-ben 6 vft-ot vesz fel egy mag haszonvétel idejéig. 1842-ben egy másik szentmiklósi földet is zálogba adott Kulcsár Sándornak, mégpedig a Gyilkosi járásban a Gyilkosi útra dűlőben levő három vékás területet 78 váltóforint 30 krajcárért, tíz mag haszonvételre. Ugyanekkor még egy három vékás területet ad át Kulcsár Sándornak az Inacson két mag haszonvételre 30 váltóforintért. 1844-ben, az 1842ben zálogbaadott mellett Szentmiklóson még két vékás területet ad a vejének öt mag haszonvételre 52 vft-ért, 1847-ben pedig már az együtt levő öt vékás területre vesz fel újabb aukciót, 20 vft-ot, három mag haszonvételéig. 1844-ben úgy látszik igen nagy pénzszűkében lehetett, mert ns. Kun Mihály fiától, annak házassága előtt egy héttel 52 vft-ot vesz fel a szentmiklósi határon a Derecskéi útra dűlőben levő hat vékás szántójából két vékást ad érte, öt mag haszonvételre. Ugyan akkor Szatay Mária is zálogba adja, fiának, két vékás szilközi szántóját öt mag haszonvételre 49 vft-ért. Kun Pálnak és fiának Mihálynak hozzávetőleges testi mivoltáról is értesülünk az 1842. évi nemesi útileveléből; eszerint Szabolcs vármegye kuriális Földes Helységében lakó nemes Kun Pál mintegy 54 esztendős alacsony termetű, vékony ábrázatú, őszes hajú, vereses bajszú, sárga szemű, testi hiba nélküli magyarul beszélő valóságos nemes ember. Itt olvassuk azt is, hogy kézírása magyar, de mint tudjuk egy betűt sem ismert még harmincegy éves korában, ám lehet e megállapítás a fiát illeti. Mihály fiáról már kevesebbet árul el az útilevél: „24 éves Gesztenye szinhaju himlőhejjes ábrázatú magoss termetű". 49. Úgy ez, mint az eddigi és ezutáni záloglevelek Kun Gábor kezében vannak. 176