A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Rácz István: Az Egyesült Államokba menekült szabadságharcos debreceni deák – Gáborjáni Szabó Sámuel

Yorkba. Hosszú, változatos és vészes utazásunk alatt kevés remény, de annál több rémképek torlódtak képzeletünkben jövő megélhetésünkre nézve: ugyan azért kiki különféle iparágnak vagy művészetnek tanulásához fogott, voltak a kik felső ruhájokat bontották szét, és újra várták, tanulva a tü használatát, mások zenét, nyelveket tanulgattak —, mi 13-an Harczi — egykori énekvezér alatt daltársulatot alakítottunk, s elkészültünk több magyar darab előadására. Megérkezve New-Yorkba az első két nap ingyen helyeztettünk el különféle kissebbszerü ebédlő házakba, de a párnap eltelte után, mindenkinek magának kellett lak bérét s élelmét megszerezni s telyesiteni. Azok, kik bárminemű kézi-ipari munkában járatosak voltak, hamar kaptak foglalkozást, mi dalárdisták pár heti készülődés után, egy csaló német ügynök közbe járásával felléptünk... Háromszor próbálkoztunk, mindannyiszor megbuktunk, elköltve utolsó pénzértékü vagyonunkat is. Többen kénytelen voltak a szén-raktárakba napszámoskint dolgozni. Engem aug. 20-kán jó sorsom egy polírozó műhelybe

37 vezetett, s első próba után heti négy (4) dollár fizetéssel munkába állottam. Pár hét múlva — csekély vegytani ismeretem felhasználásával — platirozó

38 lettem. 1851 Decemberben a Kossuth által beállított lőporgyárban, illetőleg patron töltögető műhelyben Móringvillében

39 huszonkét magyar menekültei dolgoztam. 1852. April. 1-őn, midőn a lőpor készlet feldolgoztatott, vettem egy hajót (Canal Boat), mint annak tulajdonosa s bejegyzett kapitánya. Pensylvania államban az Easton-folyón, s a folyóból készült csatornákon szenet szállítottam Machung és Penhavenből

40 (300 mértföld távolság). 1852k év octóber 18-kán a csatorna tisztítás alkalmával — távollétem alatt —, hajóm egész teherrel elsüjjedt. — Ismét semmi nélkül maradtam. Vissza mentem New-Yorkba, s ott vegyészileg utánzott márványozó lettem. Miután legtöbbet vizbe állva kellett dolgoznom, megrongált egésségem miatt elkeltett hagynom a különben sem biztos jövővel kínálkozó munkát. November 1-sőn nagynehezen egy német származású tapaczirer-kárpitoshoz szegődtem. Amerikában felnőtt 18 éves fiatal embert

41 már nem lehet évekre, sőt rövidebb időre is lekötni, lévén ott a munkásnak heti bére és havi fizetése... Én tehát önként felvállaltam minden inasra tartozó munka végzését, hogy tanításomért a háznál koszt és lakáson kivül három hónapig semmi fizetését nem kapok. Az első 3 hétbe sémihez hozzá nyúlni nem engedett a mester, hanem maga mellett szemléltette és magyarázta e szakmába a legízletesebb, legpontosabb munkákat. Azomban ott a háznál egy családi estélyen a férjhez menendő házi kiasszony rokonai, barátnéi össze jővén majd, tánezra keltek (megjegyzem, hogy az amerikaiaknak nints nemzeti tánezok, nints zenéjük,— a francia, német tánezokat csak nagyon kezdetlegesen és rosszul tánczolják)... Engem is "ki segítőül" minden szabadkozásom dacára, jukas czipőm, rongyos ruhám daczára, tánezba kényszeritettek. Csak akkor látták és érezték, hogy kivel van dolguk. Röviden még nagyobb szabadkozásom ellenére, hetenként 3 estve 7 órától, az össze gyűlendő nyolez egyént be kellett a francia és német tánezok helyes lejtésére tanítanom. 1853 jan. 10-én készen lévén a táncztanitással, midőn a pénz fizetést gavallérosan vissza utasítottam, tellyes öltöző ruha-, óra, gyűrűvel fizették vissza az én kedélyes fáradozásaimat. E mellett az ágióm emelkedvén,

42 a többi közt az én gazdám is napi munkát adott kezemre maga mellett, s kitűnően haladtam az általam is kedvel tellyesitett foglalkozásomban. Tavaszon már betsületes és jó munkát tudtam készíteni. 37 Fényező műhely. 38 Lemezei, lemezzel bevon. 39 Valószínűleg beolvadt New-Yorkba. 40 A szerző tévesen beszél Easton folyóról. A Delavar folyó partján fekvő Easton kikötő városról lehetett szó. Machung és Penhaven a Bethlehem környéki bányavidéki települései 41 Itt csak általában beszél a 18 évesekről, ő maga ekkor már 26 éves volt. 42 Keresettsége, becse. 136