A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Lévai Béla: Monostor a helynekek tükrében

A Mezőgazdász utcából nyílik és a Nagyerdő felé vezet a Manninger Gusztáv utca (köznapi nevén Apafai út: a székelykaputó\ a Csicsókásig) és a vele párhuzamos Tormay Béla utca. A "vizsgákkal búsított diákélet" emlékét őrzi a Bánat utca elnevezés. Ebben az utcában épültek a tanári lakások. Az utcától délre, a Dohánykert mögött volt a Fajtakísérleti Állomás. A főutcával párhuzamos, de tőle északnyugatra fekszik a Morvay Zoltán utca (a presszó és a posta mögött), valamint a Mathiász János utca (a Rózsadomb mögött). A nyolcvanas években utcát neveztek el Pallagon Fekete Istvánról, a neves íróról is, aki egykor a mezőgazdasági akadémia hallgatója volt. Névtáblája hosszú ideig az iskola egyik szekrénye mögött porosodott, a tanítók sem tudták, ki volt Fekete István. A legújabb debreceni térképen a Fekete István utca elnevezés már nem is szerepel.

62 Az iskolához tartozó gazdaságnak több elnevezése van. Hívják Majornak, Tanyának, Tangazdaságnak és Belső udvarnak is. (Külső udvar nincs.) Debrecen felőli része, ahol a cselédlakások álltak, a Zsálya köz, régi nevén Almafasor. Az internátusnak (konviktus, diákotthon, kollégium) van konyhája, mely ma is működik. A háború előtt kaszinó is volt itt, melyet akkor egy időre a sebesültek és hadifoglyok számára kórháznak rendeztek be. Volt olvasóterem és biliárdterem is. Templom a településen nem épült. Volt viszont egy harangláb két haranggal a posta és a cukrászda közötti udvarban, az istentiszteletet a kémiai előadóban tartották. A Majortól délkeletre (a Mezőgazdász utca, a Józsai út és a vasúti töltés között) terült el a Szőlőskert, tizenöt holdnyi terület. Egyholdas parcellákban hagyományos magyar szőlőfajtákat (kövidinkát, ezerjót, szlankamenkát stb.) termesztettek. A vincellérház előtti parcellában (egy hold) külföldről hozott szőlőfajtákat ültettek, mindegyikből csak három-négy tövet. "Vizsgákra bevittek egy tál szőlőt. A vizsgázónak ki kellett emelnie a tálból néhány fürtöt és meg kellett határoznia, milyen fajta. Ha nem tudta, megbukott." 1929 telén a szőlőtövek nagy része kifagyott, csak az ezerjó tábla maradt meg a lövölde (homokbánya) mellett és a kövidinka a menza előtt. Az elpusztásodott szőlőskertet részes dinnyetermesztőknek adták ki megművelésre. "Mautner adta a vetőmagot. Magkereskedő volt, az ő és a társa kezében volt a magyar magtermelés. A dinnyét főként magnak termesztették, gondok voltak a termés eladásával. Egy részét a menzára vitték, a hallgatókkal etették meg: "Bevittek mindig egy üres tányért, abba köpködték a diákok a vetőmagnak szánt dinynyemagot."

63 Tormay Béla, a tanintézet első igazgatója az 1869—70-es tanévben meteorológiai állomást szervett Pallagon, melynek a hivatalos elnevezése: Debrecen—Pallag megfigyelőállomás, s egyike volt az 1870-ben megalakult önálló magyar meteorológiai intézet 42 állomásának. Méréseket már 1868-tól végzeztek Pallagon. Kerpely Kálmán, aki 1899-ben lett a tanintézet igazgatója, megalakította a pallagi Dohánykísérleti Állomást (az 1950-es évekig működött), s az általa kiépített dohánykertbe helyezte át a meteorológiai állomást (1963-ban szűnt meg). Rendszeresen vizsgálták az időjárás, a talaj-nedvesség-tartalom és a műtrágyahatás kapcsolatát, harmatméréseket végeztek különböző növények állományaiban.^ Kerpely-időszakban Pallag-Monostor a magyar agrometeorológiai kutatások bölcsőjévé vált. A vincellér háza mellett nagy szélkerék működött. "Egy fenyőoszlop tetejére a szél erősséget mérő forgólapátot szereltek. A vincellérház szobájában pedig egy lúgos akkumulátorral működő szerkezetet helyeztek el. Ennek a jelzőszárába tintát öntöttek, és ahogy a lapát for62 Debrecen. Térkép. 1989: F. I. u. (Fekete István utca). Debrecen. Térkép. 1993. Az utcának nincs neve. 63 Csibi Károly közlése. 64 Szász Gábor: Az éghajlati megfigyelések története Debrecenben. Éghajlati idősorok matemtikai-statisztikai jellemzésének időszerű problémái. (125 éves a debreceni-pallagi éghajlati megfigyelés). Magyar Meterológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése. Debrecen, 1993. aug. 26—27. 97