A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Lévai Béla: Monostor a helynekek tükrében

A Józsai út Pallag felőli szakaszán van a légóközpont. "Felülről csak egy domb látszik, minden a föld alatt van. Amikor megépült, katonák jártak ellenőrizni."

56 Az út átellenes oldalán, az Akácfasoron túl kezdődött a Csikókifiitó.

51 Már az 1894. évi térkép is jelzi. A második dűlőút a lovaspálya felől vezet a monostori csőszház felé, a neve Kefés dűlő (erdei szakasza 1838-ban Lóger útja). Legnevezetesebb tanyája a Keféstanya vagy Kastély, mely a múlt századi térképeken Knolltanya (1894: Knoll tn.) néven szerepel. A második világháború előtt több mint kétszáz hold föld tartozott hozzá, két cselédházában hét család lakott. Nevezték Benkőtanyának is, mert Benkő őrnagy birtoka lett. "Valamelyik tulajdonosnak kefegyára volt Debrecenben, onnan a tanya elnevezése." A gazdasághoz itt is kovácsműhely, több istálló és sertésól tartozott. "Száznál több disznót tartottak. Apám tejes- és prádéskocsis volt. A kocsikra rá volt írva: KNOLL GAZDASÁG" — emlékezik Oláh László adatközlő. 1945 után általában 5—10 holddal rendelkező tanyabirtokosok több tanyát építettek a Kefés-dűlőben. Ekkor épült az Oláhtanya, Nagytanya, Szmirnyáktanya, Fenyőtanya, Jeneitanya, Szilágyitanya, egy másik Jeneitanya (József fiának, Bertalannak a tanyája), Farkastanya, Kisstanya, Kéritanya és Radácsitanya.

S8 Ma már csak az Oláhtanya és a Szmirnyáktanya van meg. A Kéritanya néhány évvel ezelőtt a Gáspár Gyuláé volt, aki fóliasátorban zöldségféléket termesztett. "Átment a Nagyerdő mellé, a Kefés-dűlő elejére, most ott füstöl, ott fóliázik" — mondja róla Oláh László. A harmadik dűlőút neve Aszalós dűlő. Hívják Homok-dűlőnek, és Harmadik dűlőnek is. Földút (homokút) a Monostori-erdő szöglete (Csukás-sarok) és a Nagyerdő szöglete (Csukás) között.

5 Nevezetes tanyája volt a Meszestanya (1894: Meszes tn.) a dűlő Józsa felőli oldalán. A tanyától nyugat felé telepített erdőt (zömében fenyves) e tanyáról nevezték el Meszes-erdőnek. (Az erdő nem tartozik Monostorhoz, az egykor Macsi-zugnak vagy Macsi-szegnek nevezett területen van. Századokkal ezelőtt itt is tölgyerdő állt.) Az 1867-ben alapított mezőgazdasági szakiskola (1894: Landwirtschattl. Schule) körül majorság, majd lakott település jött létre. A debreceni királyi gazdasági tanintézetnek elemi iskolája is nyílt, melyben 1892. október 18-án kezdődött meg a tanítás. Az alig több mint százéves múltra visszatekintő Pallag település helytelenül viseli a "Pallag" nevet, mert az a föld, amelyiken fekszik, soha nem tartozott Pallaghoz, mindig Monostor volt.

60 Utcáinak elnevezése tipikus példája az utcanevek szándékos bokrosításának: valamennyi a mezőgazdasági szakiskolához kötődik, többségük neves mezőgazdászainknak, az iskola kiváló oktatóinak állít emléket. A település főutcája a Mezőgazdász utca, mely a Nagyerdő felől vezet Pallag településen át az M4-es országút felé. Hívják még Köves íímak, Műútnak és Pallagi útnak is. A századfordulón az út eredeti nyomvonala a maitól kissé nyugatabbra haladt, pontosan a menza épületének vezetett, előtte kanyarodott el a főépület felé. A Nagyerdő szélén sem a mostani nyomvonalán haladt az út, nem az erdőszéli csőszház előtt vezetett el, hanem mögötte. A majortól északkeletre, a busz végállomás és az Új-Füzes között, az út északi oldalán az utóbbi években korszerű lakóházak épültek. Az utcarész ragadványneve: Rózsa-domb.^ Régen szérűskert volt a helyén, széna- és szalmakazlak álltak az út mentén. A csűröskert az istálló mögött volt. 56 Bereczki Istvánná Harsányi Julianna közlése. 57 Csibi Károly közlése. 58 Oláh László közlése. 59 Szabó Dénesné Kokas Etelka közlése. 60 Zoltai Lajos: Települések. . . 45: "így a gazdasági akadémia is földjével együtt tulajdonképpen a monostori határban és nem Parlaghon fekszik." 61 Sári István közlése. 96