A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Lévai Béla: Monostor a helynekek tükrében

háború után szőlőskerteket telepítettek. A Monostor-dűlő Bocskaikert felőli oldalán hétvégi házak épültek, kisebb település van ott kialakulóban. Az utcák (kőzök) már elnevezést is kaptak (Rózsa köz, Orgona köz stb.). A déli rész, Szordas zömében szántóföld és gyümölcsös, kisebb részben erdő. Az akáccal beültetett homokdombok (Harasztos) legmagasabb pontja 145 méter (a Molnártanya és a Monostori-erdő között). A Szordas legnevezetesebb tanyái a Varga- és Takácstanya. Múlt századi tanyák voltak a Györgytanya, Tímártanya és Bálinttanya,

5 ma pedig a Hegedűs tanya, Eszenyitanya, Biczótanya, Takácstanya és Molnártanya. A Debrecenhez tartozó Monostor-puszta északkeleti része a Pallagi rész. Sovány futóhomok a talaja, ezért nevezik Sikítanak is. Másik névváltozata: Tábornoktanya földje. Vitézi föld volt, vitéz Nagy Pál tábornoké. Határát VT (vitézi telek) jelzésű kövek szegélyezik. Régen gyümölcsfákkal volt beültetve, ma vadkender, paréj és parlagfű dísztelenkedik benne. A Mezőgazdász utca és az M4-es országút szögletében nagy homokdomb áll, rajta a villa: Tábornoktanya (1894: Mártontanya). "Most Ág András lakik benne. A mögötte levő épület azonban a gazdaságé. Régen a kocsis lakott ott, ott volt mellette az istálló is." A Tábornoktanya földjét a Zsidó-árok osztja ketté, melyet egy Haynal nevű zsidóról neveztek el, aki "a hadházi országút Sámson felőli oldalán lévő Betontanyát bírta." Ez utóbbi "kastély" volt, cselédlakások, lóistálló, tehénistálló és sertésól tartozott hozzá. "A Sikucitól a Dombosig nyúlik a területe." A kastélyt a második világháború után iskolává alakították át. A Zsidó-árok és a Határ út találkozásánál van a monostori homokbánya

51 A XVIII. században a Debrecenhez tartozó Monostorra három úton lehetett eljutni. A Nagy Hadházi út vagy Alsó Hadházi út a Nyulas csárda (1762: Diversorium Nyulas), ill. a Füle-halma felől vezetett a Monostori Telek névvel jelzett faluhelyen át Hajdúhadház felé. Az út északi szakasza az erdő szélén haladt, ma Monostori dűlő a neve. A Kis Hadházi út a mai 4-es számú országút nyomvonalán vezető földút volt a Nagyerdő és az Apafai-erdő között. A Nagyerdőn át vezető utat a közlekedés elől lezárták, a neve 1762-ben Hadházi tilalmas út (Via preclusa Hathaziensis, 1838: Régi út, ma Pallagi út, ill. a Mezőgazdász utca eleje). 1835-ben már a mai 4-es számú országút viselte a Hadházi nagy út nevet, ugyanezt az utat egy 1838-as térkép Nagy út Hadházra névvel jelöli.

53 A debreceni Monostornak több jelentős dűlöútja van. Az első a Józsai út (Józsán Pallagi útnak hívják), mely a pallagi cukrászda felől vezet az alsójózsai Csúcs felé. Több névváltozata van: Csorda út, Csordajáró út, Csordakijáró út, Cukrászda dűlő, legújabban pedig Presszó dűlő

54 A vasúti síntől a csikókifutóig (legelőig) terjedő szakaszát Eperfasornak is hívták. A háború után a legelőt tanyaföldeknek osztották ki. Nevezetesebb tanyák voltak a Morvatanya, Annustanya, Balogtanya, Ádámtanya és Búzástanya. Ma is megvan a Széptanya, a szordasi Vargatanya és a Határ út felől megközelíthető Takácstanya. (Ez utóbbi Hadházhoz tartozik.) A Takácstanyát az első világháború előtt Szolnoki tanyának hívták, ez a tanya van legközelebb a Templom-hegyhez. A harmincas években egy Dávid nevű monostori erdészről Dávidtanyának nevezték el. 1944 őszén a bádogtetejű épület közelében becsapódott egy bomba, és Dávid erdész a robbanás során meghalt. 51 Debreczen (német nyelvű térkép), 1894. 52 Sári István közlése. 53 DvT 17, DvT 662 és DvT 665. 54 Nagy Ferenc és Sári István közlése. 55 Sári István közlése. Vö. É. Kiss, i. m. 490. "Szolnoki tanya. Jeles tanya volt a Szordasban. Ma Dávid tanya." 95