A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Megjegyzések a maszk-állat kombinációk értelmezéséhez

et genus aequoreum, pecudes, pictaeque volucres in furias ignemque ruunt: amor omnibus idem. (Ill 242—4) A szerelem minden élőlény — beleértve az isteneket is — fölötti hatalmát a császárkori költészet még gyakorta megénekli (pl. Ovidius Fasti IV 85—116), legszebben talán a Pervigilium Veneris. Akár ezeknek a szemelvényeknek az illusztrációjaként is tekinthetnénk az Oppianos Kynegetikajához készült miniatúrák közül az állatvilágot nyilával üző Amor ábrázolását. Bár a miniaturákat őrző kódexek a középkorban készültek, mintájuk nyilvánvalóan a császárkori kiadások voltak.

27 Az egy-egy állat hátán ülő és azt hajtó Amor alakja köztársaság kor végi érméken és gemmákon egyaránt megjelenik.

28 A maszk-állat kombinációk egyes variánsainál az alkotóelemek ha nem is válnak el egymástól, mindenesetre lazábban kapcsolódnak egymáshoz, mint a kakaslábon álló variánsnál. Az emberarccal kombinált lómellső kosfejjel folytatódik és egy delfin alakjával fejeződik be. Középen, tehát a kosfejen áll a fogatot hajtó Amor.

29 Az elrendezés leginkább egy hippokampus formájára emlékeztet, de világos az utalás arra, hogy itt nemcsak a vízi ill. a tenger, hanem a szárazföld élőlényeiről is szó van, ahogy a kakaslábú variánsnál is egyértelmű, hogy a pecudes-t és volucres-t foglalja magában. A variánsokban rendkívül gazdag kombinációk minden egyes elemének értelmezése reménytelen feladat lenne, mégha általánosságokat lehetne is mondani velük kapcsolatban, mint pl. a kos, a kakas harciasságáról, nemzőképességéről stb. Vergilius szemléletes képet ad ezek3. ábra: Maszk—állat kombináció. British Museum, a rajz Alföldi A. cikkéből átvéve. 27 K Weitzmann, Greek Mythology in Byzantine Art. (Princeton, 1951) 122 skk.; Z Kádár, Survivals of Greek Zoological Illuminations in Byzantine Manuscripts. (Budapest, 1978) 99. PI. 164/2, 211/2. 28 BMC Rep. nr. 3243 skk. Kr.e. 76 k.; nr. 4040 sk. Kr.e. 46 k. Antike Gemmen in Deutschen Sammlungen II (München 1969) nr. 448; IV (Wiesbaden 1975) nr. 871—8, 825; Zwierlein-Diehl, Wien II nr. 602. 29 M. Gramatopol, Les pierres gravées du Cabinet Numismatique de l'Academia Roumaine (Bruxelles, 1974) nr. 606; H. B. Walters, Catalogue of the Engraved Gems and Cameos, Greek, Etruscan and Roman in the British Museum. (London, 1926) nr. 2585; M.-L. Vollenweider, Deliciae Leonis (Mainz, 1984) nr.336. 71