A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Megjegyzések a maszk-állat kombinációk értelmezéséhez

nek a tulajdonságoknak a minden máson felülkerekedő szerepéről akkor, amikor magnum. . . versat in ossibus ignem durus amor (III 258—9). Bár ezalól — mint láttuk — egyetlen lény sem kivétel, Vergilius mégis kiemel egyet, a kancák viselkedését:

30 Scilicet ante omnes furor est insignis equarum, et mentem Venus ipsa dedit, quo tempore Glauci Potniades malis membra absumpsere quadrigae. (Ill 266—8) Galucus tragédiájának okára Servius (ad locum) három magyarázatot is ad, melyek közül kettő Venushoz kapcsolódik: qui (sc. Glaucus) cum sacra Veneris sperneret, illa irata equabus eius inmisit furorem, quibus utebatur ad currum, et eum morsibus dilaceraverunt. Majd így folytatja: eis furorem Venus inmisit, quia dilaniatus est Glaucus, effrenatis nimia cupiditate equabus, cum eas cohiberet a coitu, ut essent velociores. A Vergilius-helynek ez a magyarázat felel meg legjobban.

31 A kancák felemlegetése nemcsak a feltartóztathatatlan nemzési vágyra példa, hanem az akadályt nem ismerő megtermékenyülésre, termékenységre is: Exceptantque leves auras: et saepe sine ullis coniugiis vento gravidae — mirabile dictu — saxa per et scopulos et depressas convalles diffugiunt. . . (Ill 274—7) E hiedelem elterjedtségére vall, hogy Varró (r.r. 2,1,19) és Plinius (n.h. 8,166) is említést tesz róla. A kancák szerelmi vágya nemcsak magatartásukban jelentkezik, hanem egy különleges váladék megjelenésében is. Hic demum, hippomanes verő quod nomine dicunt pastores, lentum destillat ab inguine virus, hippomanes, quod saepe malae legere novercae miscueruntque herbas et non innoxia verba. (Ill 280—8) A hippomanes, mint a szerelmi varázslat egyik tartozéka, gyakran előfordul az Augustuskori szerelmi költészetben (Tib. II 4, 58; Prop. IV 5, 18; Ov.am. I 8,8; Verg. Aen. IV 515). Ez a vergiliusi leírás magyarázatul szolgálhat arra, hogy a maszk-állat kombinációknak miért olyan fontos összetevője a lóprotomé, és segítséget nyújthat abban is, hogy milyen irányban keressük jelentését. Egyrészt kifejezheti a vágyott szerelem minden akadályon való felülkerekedését — egyben figyelmeztet is, hogy az akadályozóra kíméletlen büntetés várhat —, másrészt a termékenység legpregnánsabb kifejezője. A győzelmi jelvények, mint a pálmaág (2. ábra), vagy a koszorú a ló szájában

32

, a tropaeum

33 tehát nem valamely hadivállalkozás, hanem a szerelem győzelmére utalnak. Néhány maszk-állat kombináció esetében előfordul egy rejtélyesnek látszó részlet: a kakaslábak előtt az alapvonalon három golyócska háromszög alakban elhelyezve (3. ábra).

34 Alföldi A. ahogy magát a maszk-állat kombinációt egészében (ő gryllinek nevezi), úgy ezt a részletet is iráni eredettel magyarázza

35

. Még ha az ikonográfiái kapcsolat nem is zárható ki az iráni előzményekkel, mit jelenthetett ez a rómaiak számára. Erre Alföldi sem ad választ. Található viszont ikonográfiái minta a rómaiaknál is a golyócskák használatára, mégpedig a korai bron30 Ennek is van lucretiusi párhuzama: IV 1197 skk., V 1074 sk. 31 W. Frentz, Mythologisches in Vergils Georgica. (Meisenheim am Glan, 1967) 59. 32 Maaskant—Kleibrink i.m. nr. 1081, 1087—5 Vollenweider, (Genéve) II nr. 388, 391. 33 Gramatopol i.m. nr. 591. 34 Walters i.m. nr. 2576—7. 35 Ld. 12.j. 27. 72