A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Lovas Márton: Hajdúnánás természeti viszonyai és rovarvilága

nagy és a közönséges búvárpoloska hátsó lába úszólábbá módosult. Algákkal táplákoznak. Jól repülnek, de leginkább csak esténként szállnak fel a vízről. Ugyancsak csodálatos élőlények a hanyattúszó poloskák. Testük az úszáshoz alkalmazkodva csónak alakúra módosult. Lábuk evezőláb. Hasuk lapos és sűrűn szőrözött. Hátukon úszva gyorsan mozognak a vizén. Területünkön a tarka hanyatt úszó poloska közönséges. Még gyorsabban szaladgálnak a víz felszínén a víztaposó poloskák, közülük a vizicsuszka ragadozó életmódú, teste fekete, az előhát vörös, rajta ezüstszínű foltokkal. Többnyire szárnyatlanok. Nemcsak a vizén találkozunk poloskákkal. Külön családot alkotnak a parti poloskák. Ezek kis termetű többségük fekete színű, ragadozó állatok. Itt a közönséges parti poloskát találtuk meg. Esténként repülnek a vizifátyolkák. Ez a törékeny, vörhenyesbarna fejű állat rendkívül hasznos, mert a szúnyoglárvák és a levéltetvek jelentik táplálékát. Lárvája különösen nagy pusztítója ezeknek a káros rovaroknak. Rejtettebb életmódot folytatnak az iszapban, nádak gyökerei között élő bogarak. Gyakori a szívnyakú futó, a közönséges sárfutó, a sárgalábú kisfutó, a fekete kisfutó, a közönséges gyorsfutó. Inkább a folyópartokon fordul elő a szélcsnyakú gyorsfutó. Az iszapot megütögetve bújnak elő ezek a gyors mozgású, fekete, vagy érces zöld színen pompázó ragadozó állatok. A vízben élnek a ragadozó életmódot élő csíkbogarak. Testük áramvonalas, felül domború, lábfejükön úszóserték vannak. A szőrös kiscsíkbogár, a szegélyes iszapúszó, és a sárgaszegélyű csíkbogár egyaránt előfordulnak. A vizek felszínén gyakran csoportosan száguldoznak körbekörbe a keringőbogarak. Ismertebbek a csíborok. Az iszapos vizeket kedveli a ciripelő dajkacsíbor. Közismert a lapos testű óriáscsíbor. A parti korhadó nádat kedveli a parti holyva, míg a nádakon a 22 pettyes katicát találhatjuk meg. Szemlélődésünket természetesen a hajdúnánási vizek környékén is megzavarja az időnként nagy tömegben zümmögő kétszárnyúak, azaz a szúnyogok ármádiája. Rétek, legelők, rovarvilága A jó vízellátottságú területeken, vagy a vizek közelében lévő üde réteken a szitakötők vadászataiban gyönyörködhetünk. A füvespusztai társulások egyébként az egyenesszárnyúak birodalma. Meleg nyári napokon, különösen az esti órákban mindenfelől hallatszik ciripelésük. E különös hang az ún. ciripelő szervükből származik. Ez a szöcskéknél az első szárny tövén van, amin a hang úgy jön létre, hogy a bal szárny kitinlécein a jobb szárny ún. vonó erét húzogatja. Tehát a szárnyukkal ciripelnek. A sávos rétiszöcskék, és a zöld lombszöcske ugyancsak hangosan adja tudtunkra jelenlétét. Jókora nagyságú (4 cm is lehet) a szemölcsevő szöcske. Nevét azért kapta, mert váladéka gyógyítja a szemölcsöt. A kötött talajú réteken találkozhatunk az igazi énekessel a mezei tücsökkel, amint földbe vájt lakása tisztára sepert udvarában énekel. Földünk egyes régióiban még manapság is nagy veszélyt jelentenek a sáskák. A száraz réteken itt is nagy számú populációik élnek, de gazdasági kárt már nem okoznak. Ciripelő szervük a 3. comb belső oldalán van. Ezt húzogatják a 1. szárny egyik kiemelkedő hosszanti erén, tehát a sáskák a lábukkal "hegedülnek". Gyakori az egykori sáskajárásokat okozó olasz sáska. A nagytermetű szalagos sáska. A kopár szikeseken fordul elő a változó vagy szerecsenysáska, míg a szikes réteken a tengerzöld sáskát találjuk. Érdekesség még, hogy hallószervük az összes egyenesszárnyúaknak az 1. láb lábszárán van, azaz a lábukkal hallanak. Virágos réteken gyakoriak a csipkéspoloskák. A kígyószisz csipkéspoloska tápnövényre specializálódott faj. A karcsú rablópoloska éjjel jár rétjeinken apró zsákmányáért. Az alacsony növényzeten láthatjuk a ragadozó tolvajpoloskákat. Gyomokon élnek a virágpoloskák, ezek az apró fekete fejű, torú, sárgazöld szárnyú atka és levéltetű pusztítók. A legnagyobb poloskacsalád a mezei poloskáké. 220 hazai fajuk ismert. Száraz réteken közönséges a szőrös mezeipoloska, a kis cigány-mezeipoloska a galaj-féléken él, míg az ernyős virágzatúakon a kis tarka-mezeipoloskát találhatjuk. Közismert a verőköltőpoloskák közül a bodobács, a száraz réteken. Egyszínű, lassanmozgó fajok a karimáspoloskák. A bogarak közül a réteken gyakoriak a katicabogarak családjába tar56