A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Lovas Márton: Hajdúnánás természeti viszonyai és rovarvilága

3. kép A Nagylegelő részlete tozó fajok, így: a 13 pettyes katica, a bogáncskatica, a kétpettyes és a hétpettyes katica. Ezek igen hasznos állatok többnyire atkákkal és levéltetvekkel táplálkoznak. A legelő-réten gyakoriak a ganéjtúró bogarak. Nánáson szarvas trágyatúró bogarat figyeltük meg. A rétek fészkesvirágúit kedvelik a levélbogarak, így a nagy fészkesbogár zöldes-fekete színével feltűnő, vagy a gyönyörűen irizáló zöld csalánlevélbogár az ajakosvirágúakat és a csalánt kedveli. A rétek kedves színfoltjai a lepkék, így a kis tüzlepke, a barna tűzlepke a szárazabb sztyeppréteken, az üde réten pedig a kéneslepke, a kis szénalepke, az atalanta pillangó gyönyörködteti szemünket. Erdők, erdősávok rovarvilága Hajdúnánás határában több kis erdő, erdősáv található. A legnagyobb területű az Előháti erdő. Az erdei élőhelyek kevéssé szélsőséges klimatikus viszonyaikkal kedvező életlehetőséget biztosítanak a rovarok számára. A facsoportok közötti tisztásokon a zöld repülőszöcske, a pontozott repülőszöcske, a közönséges virágszöcske hímjei ciripelnek. Az ernyősvirágúakon a kis tarka mezeipoloska fekete-sárga színei feltűnőek. A lombos fákon a szürkészöld tőrös címerespoloska, míg a bokrokon a vörösesbarna vörhenyes címerespoloskát találhatjuk. Különös állatok a növényi nedvekkel táplálkozó kabócák. Négy szárnyuk van, fejük és fejpajzsuk összenőtt, szipókájuk a fej alján hátul ered. Három pontszemük van. Rossz repülők, de ugrólábaikkal rendkívül gyorsan elpattannak üldözőik elől. A égerfakabóca, a változó tajtékoskabóca, a közönséges tajtékoskabóca került itt elő. Tölgyesben él a füleskabóca, nevüket az előhát előreugró nyúlványáról kapták. A recésszárnyúak közül gyakoriak itt a fátyolkák, ezek a szép törékeny és hasznos állatok. Az aranyszemű fátyolkát mindnyájan ismerjük, de ismert a zöld és a közönséges fátyolka is. 57