A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)
Természettudomány - Lovas Márton: Hajdúnánás természeti viszonyai és rovarvilága
tárásukra 1958-ban került sor a város tanácsa határozata alapján és a város pénzén. 1958. november 5-én 66,5 °C-ú percenként 2000 liter gyógyhatású héwíz tört fel 1019 méter mélységből felsőpannon rétegekből. 1959-ben kádfürdő, 1962. június 15-én pedig a strandfürdő is megnyílt, ugyancsak a város anyagi erejéből. Az azóta eltelt időszakban számos üdülő, hétvégi ház szolgálja az idelátogatók kényelmét és gyógyulását. 8 1. kép Részlet a téglagyári Horgász-tóról Adatok Hajdúnánás határának rovarvilágáról A természeti viszonyok áttekintésekor láthattuk, hogy Hajdúnánás határában milyen természeti, történeti, antropogén hatások alakították ki a határ mai képét. Az állatvilág szempontjából mindezek igen nagy jelentőséggel bírnak, mivel az élőhely nyújtotta feltételek, s azok változásai igen erősen befolyásolják táplálkozási, szaporodási lehetőségeiket, s így végső soron a faj fennmaradását. Az állatok mozgékonyságuk miatt nehezebben megfigyelhető életközösségeket alkotnak, megismerésük az élőhelyek tanulmányozásával válhat lehetővé. Hajdúnánás környékén négy nagy élőhelycsoportot különböztethetünk meg: vízi, vízkörnyéki élőhely; rét, legelő, füves pusztai élőhelyek; erdei élőhelyek; és a város környéki antropogén hatásoknak állandóan kitett élőhelyek. A legjellegzetesebb élőhelyek egyike a vízi, vízkörnyéki élőhely. Területünkön a bányatavak, a Keleti-főcsatorna, az öntözőcsatornák, a Fürj-ér, a laposok mocsármaradványainál tanulmányozhatjuk. A füves pusztai élőhelyek tanulmányozására nagyobb lehetőségeink adódnak, mivel a város nyugati határában nagy kiterjedésű réteket, legelőket, szikes pusztákat találhatunk. Az erdei élőhelyek tanulmányozására az ültetett erdősávokban, az Előháti erdőben nyílik alkalmunk. A település környéke, majorsá8 Bakó Endre: A meggyorsult idő. In: Hajdúnánás történeté szerk. Rácz, I. (1973) 432. 54