A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kormos László: Debrecen és a református Kollégium kapcsolatai európai egyetemekkel a felvilágosodás korában

Kormos László DEBRECEN ÉS A KOLLÉGIUM KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI A szerző több német egyetem levéltárában felkutatott levéltári anyag és a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár forrásainak összevetésével készítette el Debrecen és a Kollégium külföldi kapcsolata c. tanulmányát. Három kérdéscsoportban foglalkozik a témával: I. A felvilágosodás európai szellemi irányzatai, II. Az európai kapcsolatokat akadályozó és meghatározó tényezők, III. A felmérhető eredmények szellemi és anyagi hatásai. /. Európai szellemi irányzatok A nyugateurópai szellemi áramlatok több irányból érkeztek Magyarországra, melyek hazai s külföldi források összevetésével és mérlegelésével nyomon követhetők. Felhívja a figyelmet arra, hogy a reformációi kapcsolatok szellemi hatásainak átgondolását újra fel kell vetnünk a felvilágosodás szellemi irányvonalainak jobb felismerése és kitapintása érdekében. Röviden rámutat a nevezetesebb reformáció korabeli szellemi hatásokra. A magyarországi reformációt három fő szellemi hatás érte. A Németországból érkező erasmusi humanizmus, a franciaországi faberi humanizmus és az olasz libertinizmus és azok nyomán keletkezett vallási és társadalmi összetevőkre. Szerinte a magyarországi reformáció a franciaországi és svájci hatás révén a faberi humanizmus — devotia moderna elv — szellemi átvétele és elterjedése által erősödött meg. Debrecen reformációjában ez a humanista jelleg ismerhető fel, mely a helvét reformációhoz kötődik. A felvilágosodás szellemi hatásai éppen úgy új irányzatokat termeltek ki, mint a reformáció. A reformációban az emberi existencia alapját még az Isten felé és az ember felé fordulás képezte és az ember elkötelezése mindkét polaritáson egyensúlyban volt. Egyensúly vesztés pedig akkor következett be, amikor ezeknek az ellentéte váltakozva jelentkezett. Hol az immanens, hol a realitás uralmának fölénye vált hangsúlyossá. A viták közben a felvilágosodás mintegy beprogramozott-szellemtörténeti önkifejezéssé vált. Az új szellemiség a XVIII. sz.-ban "felvilágosodás" nevet kapta. Az egyetemes előfeltételek megadták a mozgalom irányát is. Konkrét formája azonban mindenütt attól függött, hol és milyen sajátosságokat talált. A debreceni felvilágosodás-kori külföldi kapcsolatok alakulásának megértése érdekében a szerző vázlatosan a következőkre mutatott rá: 1. Angliában a puritanizmus fejlődéséből bomlott ki a polgári forradalom. Alapját a francia humanizmuson épült kálvinizmus késő zwingliánusi ága képezte. A kinyilatkoztatott vallás helyébe az értelmi és természeti vallás került, mellyel a vallásos megnyilatkozást a morálra redukálta. Kiemelte a misszió szükségességét, a pedagógia fontosságát. 2. Merőben más vonások domborodtak ki Franciaországban, ahol radikálisabb forradalmi indulatokal — olasz libertinizmus hatása által — keveredve formálódott a felvilágosodás eszmei jellege. A nagy francia enciklopédiában már 1722-ben kifejtették az ateizmus és materializmus értelmét. Voltaire még az angol és francia felvilágosodást egyeztetni próbálta. Ugyanis a vallás és sajtószabadság mellett hirdette 425