A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kormos László: Debrecen és a református Kollégium kapcsolatai európai egyetemekkel a felvilágosodás korában

az egyenjogúságot és a vallási türelmet. (Voltaire nem volt ateista, sőt kifejtette, hogyha Isten nem létezne, ki kellene találni "Si Dieu n'existait pas, il faudrait l'inventer") 3. A németalföldi és a svájci felvilágosodás az angol és francia jellegű mozgalmakkal szemben áthidaló jelleget hordozott. A nagy hatalmak terjeszkedésének szorításában, szabadságharcban, függetlenség kivívásában fejlődött ki. A reformáció késői zwingliánusi ágán jelentkező teológiai gondolkodással a tudományok művelését támogatta. A felvilágosodás tartalmát a szabadságukért vívott küzdelem határozta meg. 4. A németországi felvilágosodás alig sorolható a két másik (angol, francia) irányzathoz. A legdöntőbb pontokon vitát nyitott velük szemben. Németországi felvilágosodás a kanti filozófiával is összefügg. Kant ugyanis korán felismerte az emberi szellem egyensúly vesztésének veszélyét. Ellene való védekezésül tételét így fogalmazta meg: "Kényszerültem feloldani a tudást, hogy a hit helyet kapjon. . .", mert a tudás homályossá váló pontjain "a minden moralitásnak ellentmondó hitetlenséget metafizikai dogmatizmussal köti össze." I látása Németországon kívül az Osztrák-magyar Monarchiára is kiterjedt. A szerző kitér a felvilágosodás utóhatására is, amely a XVIII—

XIX. századfordulón — az ún. reformkorban — a gondolkodásba vetetett hit méltóságát megmerevítette, ellaposította, és a racionális és irracionális tényezőket az extrémitások felé sodorta s az ösztönök és rideg számítások uralma alá vonta. Ezzel aztán előidézőjévé vált a XX. századi társadalmi és emberi katasztrófáknak, amikor is az igazi felvilágosodás eszmeiségét már csak az. értelmesen mérsékelt magatartású személyiségek a toleranciában és a humanitásban juttatták kifejezésre (mint pl. Theodor Lessing, Albert Schweizer). //. Az európai kapcsolatokat akadályozó és meghatározó tényezők A magyarországi protestánsok s köztük a debreceni református kollégiumi diákok és tanárok külföldi egyetemjárását, akadályozó egyházjogi helyzetet feltárva áttekinti az úgynevezett gyászévszázadot és ellentmondásos helyzetét. (Az ellenreformáció 1674 évi pozsonyi rendkívüli törvényszéki döntéssel, gályarabságra ítéltctéssel kezdődő II. József 1781. évi Türelmi Rendeletével végződő időszakot nevezi gyászévszázadnak) Bemutatja nyugat-európai egyetemek közül a debreceni diákok — itthoni és külföldi források alapján összeállított — leglátogatottabb egyetemek jegyzéket. Majd tájékoztatást ad arról, hogy a XVII. században, a Kollégium anyaintézetében 3478-an tanultak, s ez a szám a XVIII. században 7483-ra növekedett. Számításai szerint a XVI. században 23-an (9,27%), a XVII. században évi átlagban 35-en, a XVIII. században pedig évi átlagban 79-en jártak nyugat-európai egyetemeken debreceni kollégiumi diákok egyetemi diploma megszerzése miatt. A leglátogatottabb egyetemek felsorolását időrendi fontosságukban közli: A XVII. században a diákok többsége Németalföldön tanult. Első helyen Franecker áll, második helyet foglalja el Leiden, Utrecht van a harmadik helyen. Holland egyetemeken a XVII. században összesen 217 tanuló volt a Debreceni Kollégiumból. Vezetőszerepet akkor Franeker egyeteme jelentette. A következő — XVIII — században kollégiumi peregrinusok már Svájcba mentek tanulni. Leglátogatottabb egyetem Basel lett. Különösen a század második felében vált kiemelkedővé az egyetem vonzása a Kollégium diákjai számára. Összesen 104-en tanultak Bázelben. Basel és Franeker között ingáztak a diákok s első helyen állt Bázel. A németországi egyetemek növekvő hírneve nyomán azonban már a XVIII. században és a XIX. század fordulóján a német egyetemek közül a jénai, heidelbergi, göttengcni, és haliéi egyetemre kezdtek kimenni a debreceni diákok. Ezekről az egyetemekről sok adat áll rendelkezésre. Csupán részadatokkal mutatja fel szerző a hatásukat. Az 1725—1802 években Debreceni kollégiumból 94-en tanultak Jénában. Egyenrangú látogatásnak örvendett Göttingen. Magyarországról 1737—1831 közöt Göttingenbcn tanuló 499 hallgató közül 119 debreceni kollégista volt (23,85%). Vázlatosan rámutat a tanulmány a Debreceni Kollégiumban tanító tanárok külföldi útjára is, akik közül 6 németalföldi (26,09%), 4 svájci (17,39%), 7 németországi (30,43%), főleg göttingeni és 1810 után 6 bécsi (26,09%) akadémikus volt. Angliában szintén jártak néhányan. ///. Felmérhető szellemi eredmények és anyagi kihatásaik a kollégiumi nevelés segítésében A felvilágosodás kezdetén a Kollégium kapcsolata németalföldi hatásokai mutat, ahol késői zwingliánusi teológia befolyása alatt fejlődött a puritanizmus. Tért hódított a bölcsészettan, a matematika, a logika és a történelem tanítása, melyet átszőttek cartesianusi és coccejanusi elvek. A debreceni kollégium 426