A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - Fehér Ágnes: A kisegyházi közösségek a szociológiai vizsgálatok tükrében

lekezet nyilvánossága előtt, majd áldást kér a csecsemőre és családjára. "Gyermekeinket már születésüktől kezdve Krisztus szeretetére, az iránta való engedelmességre neveljük. Később azt is tudatosítjuk velük, hogy az adventisták nagy közösségébe tartoznak. A lányom még alig múlt másfél éves, de már tanítom imádkozni, és igyekszem átadni neki azokat a viselkedési, hitéleti szabályokat, amelyeket el kell sajátítania." (Fiatal adventista nő nyilatkozata.) Ez a példa is jól tükrözi a nagyon erős csoport, ill. felekezeti identifikáció megnyilvánulását már a kisgyermek nevelésében is. Az emberi élet fordulóinak másik lényeges eseménye a házasságkötés mozzanata. Mint már említettük, a szabadegyházak tagjai lehetőleg tartózkodnak a vegyes házasság gyakorlatától. A keresztény ifjúság az ismeretségkötésben, és élettársuk megválasztásában legyen nagyon óvatos. Vigyázz, hogy amit ma színaranynak látsz, később ne bizonyuljon haszontalan fémnek. A világi összeköttetések akadályoznak az istentisztelet gyakorlatában. Lelkek menne tönkre azáltal, hogy szerencsétlen szövetségre lépnek olyanokkal, akik nincsenek nemesbítő hatással rájuk. Az ilyenekkel való szövetség nemcsak a házasságban, de az üzleti életben is végzetes lehet. Isten gyermekei sohase lépjenek tiltott területre. A hívők és hitetlenek közötti házasságot az Isten megtiltotta. (E. G. White, az adventisták nagy prófétanője vélekedik így.) Társadalmunk megoldatlan problémái közé tartozik az idős generáció helyzetének gondja. Említettük már a hagyományos nagycsaládok tömeges felbomlását, mely az öregek helyzetét meglehetősen bizonytalanná tette. Minden társadalomnak nagy problémája, hogy mit kezdjen az idős generáció gondjaival. Ki gondozza, ki ápolja a magatehetetlenné vált idős embereket, hol helyezzék el őket? A szabadegyházi közösségek "szerctetmissziói" tevékenységükkel szerencsésen meg tudják oldani ezt a problémát. Idős tagjaik számára testi-lelki, sőt sok esetben anyagi támaszt nyújtanak. Ez a tevékenység az ún. szabadegyházi etikának fontos, nélkülözhetetlen elemét alkotja. Akárcsak az a jelenség, hogy a kisegyházi hívők munkahelyükön is kifogástalan, lelkiismeretes munkaerőnek bizonyulnak. Érdemes nyomon követni azt a jelenséget is, hogy a generációs viszonyok problémái jóval kevésbé kiélezetten jelentkeztek a szabadegyházi közösségekben, mint a társadalom generációs viszonyaiban általában. Ez a jelenség nyilván azzal magyarázható, hogy a szabadegyházak tagjainak életmód-életvitelbeli mintája közel sem mutat akkora szóródást, mint a társadalom más csoportjainál az megfigyelhető. A szabadegyházi fiatalok ugyanis megközelítőleg hasonló életvitelt folytatnak, mint a szüleik. Itt van jelentősége a már fiatalkorban tudatosan elkezdett keresztény normákra való nevelésének. Ennek is köszönhető az, hogy a fiatal generáció magától értetődőnek tartja azt, hogy a hét meghatározott napjain órákon keresztül az imaházban van a helye, sőt ezt egyáltalán nem érzi tehernek, feleslegesnek, elpazarolt időnek. Talán azért sem, mert vallásos "fiútestvéreik" egyúttal baráti körük tagjait is alkotják. A vallásos családok összetartanak az élet minden területén igyekeznek maximális önzetlenséggel segíteni egymást (pl. házépítés, betegek látogatása, gyermekek nevelése stb.). Szabadidő tevékenységükre az jellemző, hogy a munkán kívüli idejük nagy részét az imaházi közösségben töltik. Persze itt is külön-külön kell vizsgálni az egyes szabadegyházi közösségeket, hiszen nagy szóródást mutatnak ebben a kérdésben. Egyesek pl. keveset hallgatnak rádiót, néznek televíziót, moziba nem járnak, világi könyveket a Biblián és a missziói kiadványokon kívül alig olvasnak. Természetesen ez a szélsőséges példák közül való, hiszen egyes kisegyházak viszont — különösen ahol magyas az értelmiségiek aránya —, igyekeznek minél nyitottabb életet élni. Bár ők is egy konkrét mérce szerint választják meg szórakozási, pihenési formáikat. Családmodclljük általában patriarchális színezetet mutat, a férfi és női munkamegosztás különösen az idős generáció körében még szinte maradéktalanul fellelhető. A fiatalok körében természetesen ezek a családi, hagyományos minták kétségtelenül egyre jobban kezdenek lazulni. A rendszerváltozás Magyarországon a szabadegyházak életében jelentős változást hozott. 1989-ben megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal, valamint a Szabadegyházak Tanácsa. 1989. október 20-án megalakult a magyarországi egyházakat, és vallásfelekezeteket tömörítő Orszá364